Nem számít újdonságnak, hogy az Intel és a Microsoft összefog egy-egy futurisztikus, előremutató technológiai projekt megvalósítására, de ennek ellenére, érdemes odafigyelni a mostani projektre.
A két óriás a múlt héten tárgyalt, majd megegyeztek abban, hogy 20 millió dollárt ajánlanak fel két egyetemi kutatócsoportnak, hogy fejlesszenek ki új generációs, hosszú távon fejleszthető számítástechnikai rendszereket, amelyek képesek kihasználni a párhuzamos adatfeldolgozást.
Az ösztöndíjat a Berkeley-i és az Illinois-i Champaign/Urbana egyetem Általános Párhuzamos Számítás Kutatóközpontja kapta meg. A Berkeley-i egyetem a maga részéről újabb 7 millió dollárt költ a projektre, míg az Illinois-i Champaign/Urbana egyetem 8 millió dollárral száll be a fejlesztésbe.
Mark Snir, az Illinois-i egyetem laboratóriumi vezetője elmondta, hogy a céljuk az, hogy olyan megoldást találjanak, amelynek köszönhetően a "párhuzamos programozás a programozás szinonímájává válik majd". Ez a törekvés egyre nagyobb fontosságra tesz szert, hiszen a ma kapható több magos processzorok számítási kapacitásának jó részét alig használjuk ki, és nemsokára már akár száz magos processzorokat is láthatunk az üzletekben.
A párhuzamos programozás lényege, hogy a több magos processzorok számítási teljesítményét képes összehangolni és kihasználni, azaz aktiválni az eddig ki nem használt processzor-erőt.
A törekvés nagyon érdekes, és elgondolkodtatja az embert: vajon mit tudunk majd kezdeni az egyszerre hozzáférhetővé váló teljesítménnyel? Beléphetünk az IWIW/Facebook virtuális valóságba? Fog menni végre a Cysis? Mire lesz alkalmazható a párhuzamos számítás? Kinek milyen alkalmazásban lenne nagyobb processzorteljesítményre szüksége, illetve szerintetek milyen fantasztikus dolgokat lehetne megvalósítani a párhuzamos számítással? Jöhet az ötletáradat a kommentekben!
Keresik a szent gralt.
A procik eddigis alkalmaztak egyfajta joslast a feltetelek valamelyik iranyara, mostmar nem kell megjosoltatni vele egy feltetel varhato erteket, szet lehet dobni az elagazast ket procira, csak ekkor hogyan oldjak meg a szinkronizaciot / tranzakcio kezelest az adatokon?!
A BeOS mar 2001-ben tudott tobb processzort hasznalni egyszerre ugy, hogy barmelyiket ki lehetett kapcsolni barmilyen tetszoleges idopontban (akar 2x100%-os terheles ideje alatt is). Ezt YouTube-on lattam, erdemes megnezni. Ok, ez nem tobbmagos proci volt, hanem egy ketprocesszoros PII, de a lenyeg ugyanaz...
A Microsoft kezdemenyezeset dijazom, de engem mar biztosan nem tudnak visszahoditani.
A Linux a jovo :D
Egyebkent a magok szama egy bizonyos szam utan mindegy. Bizonyitott, hogy nincs olyan polinomideju algoritmus, ami ugy tudna optimalizalni a kodot, hogy kihasznalja a rendelkezesre allo magokat. Azaz, ha nem ugy irtak meg a programot, hogy a lehetosegeihez merten kihasznalja a tobbszalusagot (azaz eloszott szamitasokat vegez es ezt megfeleloen le is programoztak), akkor az alatt lehet akarmilyen op rendszer, az nem fogja kihasznalni a tobbszalusagot.
Az elosztott szamitasokkal kapcsolatban eddig is nagyon sok kutatas folyt, hogy milyen algoritmusokkal biztosithato ez a hetkoznapinak szamito problemakban (pl. egy ilyen trivialis pelda a feherje analizis, a dns szekvenciakrol nem is beszelve...)