Legalább 1 milliárd mobiltelefon van forgalomban és gyakorlatilag az egész Föld le van fedve a mobilok sugárzásával. A mobilosok gyakran észlelnek fejfájást, kimerülést, megnövekedett vérnyomást, szív- és vesepanaszokat a telefonálás hatásaként.
A szakértők szerint nem kizárt, hogy a "legnagyobb humán populációs kísérletnek vagyunk tanúi". Mivel lényegében nem több, mint összesen egy évtized alatt történt ez a növekedés - így igazából ma még nem áll rendelkezésre elegendő idő az emberi szervezetre gyakorolt biológiai hatások objektív értékelhetőségére vonatkozóan (különösen érvényes ez az un. hosszú távú hatásokra: teratogén (fejlődési rendellenesség), karciogén, mutagén és idegrendszeri károsodások).
A SAR (specific absorption rate: jellemző elnyerési érték) az a paraméter, amely azt fejezi ki, hogy a sugárzás az emberi szövetekben mennyire nyelődik el. Jelenleg az elfogadott maximális SAR-érték: 2 W/kg (az új mobiltelefonok SAR-értéke jóval ezelatt van). Azonban ez csak a kérdés egyik oldala. Az elvégzett vizsgálatok szerint az elnyelődés mértéke a befogadótól is függ: nevezetesen a fiatal szervezetben sokkal nagyobb, mint felnőttében (ami valószínűleg a fiziológiás sejtosztódás intenzívebb voltával magyarázható).
Eddig két átfogó beszámoló látott napvilágot a problémáról: az egyik a 2000-res év elején a brit "Steward-jelentés", a másik a 2001. év végén a francia "Zmirou-jelentés". Az általános tanulságok: (1) a mobilosok mintegy kétharmada tapasztalt már a telefonálással összeföggésbe hozott enyhe melegedést, (2) tapasztaltak éllettani hatásokat: fejfájás, kimerülés, megnövekedett vérnyomás, szív- és vesepanaszok, szklerózis multiplex.
A minket itt elsősorban nyugtalanító közlések az élő szervezet általános regulációs köreire gyakorolt (nem kizáró) hatások csoportja. Az egyik ilyen: daganatos (agytumor) megbetegedések előfordulása. A másik: Gerard Hyland (Warwick University) véleménye szerint a 18 alatti korosztály immunrendszere sokszor nem eléggé ellenálló, ezért van esetükben a mobilsugárzásnak elsősorban idegrendszeri hatása - ami fejfájásban, álmatlanságban és emlékezetkiesésben nyilvánul meg. Mások leírtak átmeneti halláscsökkenést - de találtak összefüggést Alzheimer-kórral is. Legobjektívebbnek a rövidtávú memória károsodása és a vele összefüggésben lévő növekvő reakcióidőre utaló adatok tűnnek (ezeket a legutóbbi időkben körültekintő egzaktsággal végzett brit vizsgálatok erősítették meg). Miután az idegrendszer működése közben köztudottan - részben - elektromos impulzusok (mint bioanalóg jelek) révén történik, ezért a mobilok elektromágneses sugárzása jelenleg az egyedüli olyan ismert elektromágneses hatás, amely (1) tömegméretekben (több, mint egymilliárd ember), (2) rendszeres ismétlődésekkel, (3) az agy közvetlen közelében (a fülhöz szorítva) érvényesül - ezért hosszútávon (faj-méretű nagyságrendben) lehet riasztó az esetleges visszafordíthatatlan hatások léte.
A szakértők és a szolgáltatók szerint...
Hazánkban is éles vitát váltott ki a mobiltelefonok élettani hatásai és olyan irányú politikai kezdeményezés is napvilágot látott, miszert a szolgáltatók indítsanak kampányt a kevésbé káros SMS-ezés érdekében. Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet főosztályvezetője szerint aki legalább tíz éve használ mobilt, annál négyszer nagyobb a hallóideg-daganat kialakulásának kockázata. Thuróczy kiemelte továbbá, hogy a DNS bizonyos mértékig károsodik ezektől a sugaraktól, és különösen a nyolc-kilenc év alatti gyermekek a legveszélyeztetettebb korosztály. A Pannon GSM állásfoglalása szerint a gyerekeknek meg kell tanítani, hogy a mobiltelefont milyen célra és mennyit használják, továbbá a mobilhasználatot ugyanúgy tanítani kell, mint a televíziózást vagy az internetezést. A T-Mobile vezérigazgatója, Sugár András nem látott eddig olyan hiteles kutatási eredményt, ami bebizonyította volna a mobiltelefonok egészségkárosító hatását. A cég ennek ellenére létrehozott olyan díjcsomagokat, melyek az SMS-ezést helyezik előtérbe. Természetesen a Vodafone sem tud semmiféle káros hatást igazoló kutatásról és szerintük a mobiltelefonok biztonsági előnyöket nyújtanak.
A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet állásfoglalása a bázisállomásokról:
A rádiótelefon rendszerek
Napjaink korszerű, mozgékony telefonösszeköttetését a rádiófrekvenciás jelek közvetítésével működő rádiótelefon berendezések teszik lehetővé. A rádiótelefon rendszerek két részből állnak: bázisállomásokból és a felhasználói kézi készülékekből: a mobiltelefonokból.
A bázisállomások szabadban telepített kisteljesítményű rádióadók, amelyek egy adott körzetet látnak el rádiótelefon összeköttetéssel. A hazai rádiótelefon szolgáltatás fejlődése eredményeképpen a bázisállomások által ellátott körzetek mára szinte az egész országot lefedik.
A rádiótelefon szolgáltatáshoz a bázisállomásokat utak mentén vagy lakott területek közelében kell elhelyezni, különösen a nagyvárosokban, ahol a felhasználók száma és a beépítettség is nagyobb.
A rádiótelefon bázisállomások
A bázisállomások a rádiófrekvenciás jeleket antennákon keresztül sugározzák ki. Az antennákat magasan, a földfelszíntől 15-70 m magasan helyezik el, hogy a rádiófrekvenciás jelek szabadon tudják elérni a kívánt körzetet. Az antennákat az erre a célra épített toronyra, épület tetejére, esetenként épület oldalára telepítik. A bázisállomásoknál használt antennák a sugárzást irányítottan bocsátják ki.
A bázisállomás antennától a környezetbe függőleges, téglatest alakú sugárzókból jut ki a rádiófrekvenciás jel, melynek fő sugárnyalábja általában vízszintesen 60-120o-os, függőlegesen 6-15o-os nyílásszöggel, általában 5-10o-os döntési szögben lefelé hagyja el a sugárzót. Ebből adódik, hogy közvetlenül az antenna alatti területeken az elektromágneses tér nagysága rendkívül csekély.
A rádiófrekvenciás elektromágneses terekről
A rádiófrekvenciás (RF) sugárzás un. nem-ionizáló sugárzás, amelynek fizikai jellemzői és egészségügyi hatásai jelentősen különböznek az ionizáló sugárzásokétól. A rádiófrekvenciás sugárzás intenzitása levegőben a távolsággal négyzetesen csökken.
Bázisállomások telepítése
Már a tervezés során elérhető, hogy a bázisállomások sugárvédelmi és környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljenek. A telepítéskor és üzemeltetés során egyaránt figyelembe kell venni az egészségügyi határértékeket, melyek igen alapos kutatásokra és szakértői egyeztetésekre épülnek. A bázisállomások telepítési helyének kiválasztása egészségügyi intézmények területén különös figyelmet igényel, mivel az orvosi berendezések biztonságos üzemelése érdekében egyedi előírások is vannak.
Egészségügyi határértékek
Az Európai Tanács, a Római Szerződés 3. cikkelyébe foglalt egészségvédelmi elv alapján, 1999. július 12-én ajánlást tett közzé 1999/519/EC jelzéssel, amely a lakosságot érő nem-ionizáló elektromágneses tereket (0 Hz - 300 GHz) hivatott korlátozni. Az ICNIRP és a WHO megállapításait figyelembe véve, a Tanács alapkorlátként meghatározta az emberi szervezetben keletkező elektromágneses tér felső határát, továbbá ún. vonatkoztatási határértékként (referencia szintként) a külső, levegőben mérhető elektromágneses tér felső korlátjait.
Hazai jogszabály
Az EU ajánlás értelmében jelent meg és 2004. 08.03-án hatályba lépett az új 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: Rendelet), amely a lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékekről rendelkezik a 0 Hz-300 GHz-es frekvencia tartományban.
A rádiófrekvenciás tartományban az új hazai Rendeletben megadott vonatkoztatási határértékeknél, az eddigi határértékekhez képest, csekély eltérés mutatkozik, míg a mikrohullámú tartományban jelentősen emelkedett a megengedhető határérték. Tekintettel arra, hogy a mikrohullámú tartományban hazánkban eddig szigorúbb előírások voltak érvényben, valamint mivel a mobil hírközlés gyors fejlődése miatti lakossági érzékenység jelentős, a rendelet az EU ajánlást követve néhány elővigyázatosságra vonatkozó kitételt is tartalmaz.
Vonatkoztatási határértékek a GSM és UMTS telefon bázisállomások
által használt frekvenciákon
Az eddigi mérési tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban az előírásoknak megfelelően telepített rádiótelefon bázisállomások szinte kivétel nélkül kielégítik a hazai - nemzetközi ajánlásokon alapuló - sugárvédelmi előírásokat. A bázisállomások környezetében mért rádiófrekvenciás elektromágneses tér intenzitása nagyságrenddel a megengedhető határérték alatt van.
A rádiótelefon bázisállomások építési engedélyezési eljárásában - 6 m-nél hosszabb antenna tartószerkezet esetén - a többször módosított 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet egészségügyi szakhatóságként az illetékes ÁNTSZ Decentrumot jelöli meg. Az ÁNTSZ Decentrum szakhatósági hozzájárulása a tervezés és az üzembe helyezés alkalmával egyaránt szükséges. Az engedélyező hatóság az illetékes önkormányzat jegyzője.
A rádióengedélyek kiadására vonatkozóan a többször módosított 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet szerint az engedélyező hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH).
A bázisállomást telepítő céggel kötött szerződésben az itt vázolt rendeleti előírásoktól függetlenül kiköthető, hogy az üzembe helyezéskor a szolgáltató, vagy annak képviselője a bázisállomás környezetét helyszíni mérésekkel ellenőriztesse. A szolgáltatóval történő szerződéskötés esetében érdemes odafigyelni arra, hogy a telepítés a rendeletnek megfelel-e, és amennyiben szükséges, a vizsgálatok megtörténtek-e?
Intézetünk felkérésre, a szolgáltató cégtől kapott információk alapján, a várható expozíció nagyságára vonatkozóan előzetes számításokat (sugárvédelmi tervbírálatot) is készít.
Harmadik generációs (3G) UMTS rendszerek
Az un. harmadik generációs (3G) mobiltelefon rendszerek, amelyet UMTS szolgáltatásként 2006-ban vezetnek be hazánkban hasonló elven működnek, mint a napjainkban használatos GSM mobiltelefonok. A bázisállomások frekvenciája nagyobb, 2100 MHz, amely sugárzás szempontjából a GSM 1800 MHz-es rendszernek felel meg. A bázisállomások telepítésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a GSM rendszerek esetében. A bázisállomások kisugárzott teljesítménye is hasonló.
Összefoglalás
Összefoglalva megállapítható, hogy az engedélyezési eljárásoknak megfelelően telepített bázisállomások környezetében a lakosságot érő rádiófrekvenciás sugárzás intenzitása alacsony. Ezért, a rendeletek előírásának betartása esetén, a rádiótelefon bázisállomásokból származó rádiófrekvenciás sugárzás egészségkárosító hatásaival nem kell számolni.
Felhasznált szakirodalom:
Szentesi István: Bioinformatika és bioszámítógépek
Nagy József - 2007. augusztus 13. 20:26 - válasz erre
1993-óta rádiótlefont használok, sajnos van egy hallóideg daganatom kárigényemet hova nyújtsam be
Szirácsik Ervin - 2008. január 07. 14:52 - válasz erre
Tisztelt Uram! Egy kérdésem volna!Ha tényleg olyan biztonságosak a bázisállomások,akkor miért füzettek már óriási kártérítéseket a mobiltársaságok országos szinten ki az antennákhoz közelélő lakóknak??????
Üdv: Szirácsik Ervin.
;;;;;;;;;;;;;;;;;;,?????? - 2009. november 15. 14:12 - válasz erre
semmi
Pisák Zsolt - 2010. június 21. 12:14 - válasz erre
Én szeretnék egy telket venni, a szomszéd telek végében van egy ilyen bázis antenna felállítva, három kisgyerekkel szeretnénk odaköltözni. Ön szerint nyugodtan megvehetem a telket, oda költözhetünk a gyerekekkel nem lesz semmi baj? Ha tud kérem válaszoljon. Üdv Pisák Zsolt
Diebel Andrea - 2011. április 16. 15:51 - válasz erre
Szirácsik Ervin (14:52):
Kedves Ervin!
Engem aggaszt a hazunk tetejen levo mobiltelefonbazisantennak hatasa (karos).
Kernem, hogy ha van informacioja arrol, hogy kik kertek es kaptak karteritest, vagy hogy honnan szarmazik ez az infomacio, akkor kuldje meg nekem. lehet, hogy utananeznek.
Hardver
Legalább 1 milliárd mobiltelefon van forgalomban és gyakorlatilag az egész Föld le van fedve a mobilok sugárzásával. A mobilosok gyakran észlelnek fejfájást, kimerülést, megnövekedett vérnyomást, szív- és vesepanaszokat a telefonálás hatásaként.
Nagy József - 2007. augusztus 13. 20:26 - 
Szirácsik Ervin - 2008. január 07. 14:52 - 
;;;;;;;;;;;;;;;;;;,?????? - 2009. november 15. 14:12 - 
Pisák Zsolt - 2010. június 21. 12:14 - 
Diebel Andrea - 2011. április 16. 15:51 - 
