A fenti címen szervezett nyilvános vitafórumot a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Budapesti Corvinus Egyetem és az e-Világ című folyóirat 2005. február 11-én, 14 órától az egyetem épületében. A vita során többek között szó esett a már kidolgozott Nemzeti Fejlesztési Tervről és arról, vajon Magyarország kizárólag az uniós felzárkózást tűzheti-e ki céljául vagy önálló tervekben is gondolkodhat?
"Magyarország 2007 és 2020 közötti időszakra szóló jövőképének megalkotásához az információs társadalom témakörében nyilvános vitafórumot szervez - a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal és a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve - az eVilág című folyóirat.
A rendezvény része annak a társadalmi párbeszédsorozatnak, amelynek célja, hogy a közigazgatás központi szervei hatékonyan végezhessék jövőnk tervezésére vonatkozó feladataikat. Fontos, hogy a társadalmi partnerek, a gazdasági és a közélet szereplői szakértelmükkel, gondolataikkal és véleményükkel bekapcsolódjanak abba a munkába, amit a II. Európa Terv elkészítésében Magyarországnak el kell végeznie." - olvashattuk a meghívóban.
A közel hatvan résztvevővel megrendezett vitán szociológus jövőkutatók, a közigazgatás központi szerveinek vezetői, illetve a sajtó képviselői vettek részt. A rendezvény meghívottjai és felszólalói felvetették, hogy az országos szintű tervek mellett regionális terveket kell kidolgozni, valamint, hogy az országban megfigyelhető humán és társadalmi tőke leépülést is mielőbb vissza kell fordítani. A kutatók és közigazgatási vezetők egyetértettek abban, hogy az ország informatikai fejlesztése, az Internet mind több helyre való eljuttatása, az elektromos közigazgatás lehetséges eszközeinek megismerése, az emberek ez irányú érdeklődésének felkeltése elengedhetetlen. Célként fogalmazódott meg az informatikai szempontból is megfigyelhető társadalmi kettészakadás felszámolása. A mintegy háromórásra nyúló vitafórumon a felkért szakemberek mellett az érdeklődők is nagy számban szóltak hozzá a felvetett pontokhoz.
A vitát Lajtha György fizikus vezette, aki a mikrofonokkal bőségesen felszerelt konferenciateremben elsőként Varga Csaba szociológusnak adta a szót. A Stratégiakutató Intézet elnöke vetítéssel egybekötött mintegy tízperces vitaindító előadásában elmondta: több jövőkép is elképzelhető, s az információ áramlása alapján már Magyarország és a világ egésze is a tudástársadalomhoz vezető információs társadalom napjait éli. A címzetes egyetemi docens viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom technológiában, tudásban, kultúrában szegény és gazdag emberekre oszlik, mely szakadékot mielőbb fel kell számolni. Ehhez a technikai felszereltséget mindenki számára biztosítani kell. Magyarországnak is az e-közigazgatás, e-demokrácia irányában kell haladnia, s a Nemzeti Fejlesztési Tervben a tudásfejlesztésnek kell a legfontosabb szerepet kapnia. A kutató szerint hazánkban az uniós felzárkózás mellett új irányvonalakat is be kell építeni a tervbe, mert a világban 2009-re paradigmaváltás várható. Véleménye szerint a tudás- és tudatfejlesztés állami szinten történő megvalósítása elengedhetetlen lesz, hiszen a továbblépés gátja akár saját fejletlenségünk is lehet. A jövő bár még ismeretlen előttünk, nagyban függ attól, hogy az egyének és a társadalom együttesen milyennek képzelik, tervezik. Az elkövetkező években az információ áradat többszörösére növekszik majd, ami veszélyeket és lehetőségeket egyaránt rejteget, s felmerül a kérdés: vajon tudunk-e ezekkel az információkkal bánni, javunkra fordítani azokat.
Hideg Éva jövőkutató a fenntartható társadalom megalapozását emelte ki, s azt, hogy a társadalomban a gazdaság már nem dinamizáló erő, helyét régóta a tudás vette át. Véleménye szerint a globalizáció és az információs társadalom kérdése összefonódik, s meg kell vizsgálni, hogy helyi szinteken mit jelenthet az információs társadalom kialakulása. A Corvinus Egyetem kutatónője azt is kiemelte, hogy az e-tanulás a mesterséges intelligencia fejlesztésével a tudásszerzés egyik alapkövét jelentheti. Úgy gondolja, egy testileg, szellemileg és lelkileg egyaránt egészséges társadalom felé kell elmozdulni, s a természettel való összhangban élést be kell építeni a jövőmodellbe.
Alföldi István kissé borúsan látja a jelenlegi magyarországi helyzetet, szerinte: "Az információs társadalom itt van, de 9, 5 millió ember nem tud róla." A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója az információ elérhetőségét tartotta fontosnak, s ehhez az infrastruktúra fejlesztését, az igények felmérését és az ismeretfejlesztést elengedhetetlennek látta.
Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára kizárólag az EU által hazánkra nézve előírt felzárkózási kötelezettségekben hisz, s úgy véli, nekünk, be kell ismerni perifériális helyzetünket, és más országok példáit kell követni.
Stumpf István felszólalásában ugyanakkor kifejtette, hogy nem luxus hazánkban sem a jövőről gondolkodni, s talán nem érdemes a jövő tervezését kizárólag a politikusokra bízni. A politológus úgy véli: a mai politika profit- és szavazatközpontú világában a politikának nem érdeke a hosszú távú tervezés, az államnak viszont ez kötelessége. Véleménye szerint a kormányzást a jövőtervezéssel lehet és kell is modernizálni.
Míg a kutatók elméleteket ismertettek, Veress József politikai államtitkár a társadalom versenyképességére fektette a hangsúlyt és a célzott fejlesztést emelte ki. A fejlesztés politikai alapjának a konszenzusra való képességet tartotta, s kiemelte Írország példáját, mely a tudásba és emberbe néhány évtizede nagyobb összegeket fektet, aminek köszönhetően ma az EU második leggazdagabb országa.
A vélemények ütköztetésétől izzó zsúfolt konferenciateremben az egyetemi oktatók közül is sokan felszólaltak, s a felsőoktatás színvonalának megőrzésére és további fejlesztések szükségszerűségére hívták fel a figyelmet, s arra, hogy nem szabad az oktatást a piaci versenynek alárendelni. Egy Borsodból érkező kutató beszámolt arról, hogy az igény már a legkisebb falvakban is megjelent, de a széles sávú Internet bevitele a hegyek közé nem könnyű feladat, műholdas rendszert igényel. A vitában senki sem maradt közömbös, s az érdeklődők egymással versengtek a megszólalás jogáért, ezzel próbára téve a vitavezető figyelmét, aki szigorúan betartatta a megszólalásokra kiszabott időt.
A vitát Varga Csaba összegezte, s mintegy zárszóként elmondta: a jövő két letéteményese az állam és a gondolkodó ember. Az állam feladata a stratégiai gondolkodás és el kell döntenie, hogy biztosít-e anyagi forrásokat, s ezzel lehetőséget a gondolkodó ember fejlesztéseire, akinek alkotása az egész társadalom jövőjét formálja.
Hardver
A fenti címen szervezett nyilvános vitafórumot a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Budapesti Corvinus Egyetem és az e-Világ című folyóirat 2005. február 11-én, 14 órától az egyetem épületében. A vita során többek között szó esett a már kidolgozott Nemzeti Fejlesztési Tervről és arról, vajon Magyarország kizárólag az uniós felzárkózást tűzheti-e ki céljául vagy önálló tervekben is gondolkodhat?
