Habár az online privacy kérdésköre itthon leginkább a közösségi szolgáltatások kapcsán szokott megfogalmazódni, nem mehetünk el amellett, hogy a keresőprogramok, mint amilyen a Google, gyakran sokkal többet tudnak rólunk. Van-e okunk a félelemre, vagy jobb, ha mostantól névtelenségbe burkolózunk?
2006 márciusában az amerikai gyermekvédelmi program keretében a hatóság azt szerette volna kieszközölni, hogy a keresőprogramok üzemeltetői adjanak át nekik egymillió keresési terminust a hozzá tartozó személyes adatokkal együtt. A bíróság elutasította a kérést, de felszólította a Google-t, adjon át mintaként 50.000, a keresett szavakra kiadott webcímet.
Tudom, mit kerestél tavaly nyáron
A hatóság minden nagyobb keresőtől elkérte az adatokat, de csak a Google vitte bíróságra az ügyet, a Microsoft, az AOL és a Yahoo is behódolt. A személyiségi jog harcosai azonnal felkapták a fejüket, és dicsérni kezdték a Google-t, hogy milyen komolyan veszi a felhasználók jogait. 2006 augusztusában az AOL 20 millió keresett szót adott ki, amely 658.000 felhasználó három hónapos keresésének a termése volt. A felháborodás miatt az AOL visszavonta az adatokat. Az adatokból felhasználói nevek és egyéb személyes infók is napvilágra kerültek, de egyedül a keresett szavak alapján is meg lehetett állapítani a kereső személy identitását.
A felhasználók jogainak megvédése érdekében a keresőmotorok lecsökkentették a keresések tárolási idejét. Azonban adatokat továbbra is gyűjtenek a felhasználókról, ezeknek köszönhetően relevánsabb reklámokkal és egyéb szolgáltatásokkal állhatnak elő.
Ha soha nem jelentkeztünk be a keresőmotor weboldalán, vagy egy mellékoldalon (amilyen pl. a Google Gmail-je), akkor a vállalat valószínűleg nem tudja identitáshoz kapcsolni a kereséseinket. Viszont egy sütivel továbbra is azonosít. Ha ezt engedélyezzük, a Google emlékezni fog a böngészőnkből intézett összes keresésre, sőt a kereséseket akár az IP címünkhöz is kapcsolhatja.
Mit tehet az felhasználó?
Akinek nem teszik, hogy róla és keresési szokásairól adatokat gyűjtenek a keresőmotorok, azoknak azt ajánljuk, hogy rendszeresen töröljék ki a böngésző által elmentett sütiket, vagy pl. Firefox-ban az Options/Privacy/Exceptions alatt meghatározhatjuk, kitől nem szeretnénk cookie-t fogadni. Mac-es Safari böngészőn érdemes kipróbálni a PithHelmet plugin-t, amellyel igényeink szerint menedzselhetjük a sütik lejárati idejét, engedélyezhetjük, vagy letilthatjuk őket. Az Internet Explorer már nem annyira rugalmas, de itt is zsonglőrködhetünk a Privacy fül alatt található csúszkával.
Elgondolkodtató egyébként, hogy 2005-ben az egyik amerikai polgárt felesége meggyilkolásával vádoltak meg, és bizonyítékokat találtak a számítógépén. Lényeges apróság, hogy ezeket az adatokat nem a Google-től szerezte meg a hatóság.
Van jobb megoldás a cookie kitörlésénél?
Ha valaki olyan kereséseket futtat, amelyek szövegét nem írná fel a pólójára, akkor érdemes a Tor-t használnia. A Tor segít névtelenségbe burkolni a böngészőt: a szerverek között ugrálva elrejti az eredeti számítógépet, így a felhasználó könnyebben megszökhet a szűrők elől. Persze a Tor sem jelent teljes névtelenséget. A számítógép mindig kiszivárogtat adatokat. A Tor és a vele együtt érkező Privoxy proxy szerver a Firefox-szal kombinálva azonban meglehetős névtelenséget biztosít az azt igénylő óvatos felhasználónak.
ki is rakom a Skype mottoba had tévegyen ide az a100 ember aki a contakt listámba van
Kormirán - 2007. szeptember 07. 13:52 - válasz erre
Ami engem illet, én a Firefox-ot eleve úgy állítom be, hogy a programból való kilépés után törölje a sütiket.
A maradandó sütiket pedig kézzel engedélyezem.
Kérdező - 2007. szeptember 07. 13:53 - válasz erre
Most mondjuk ha valaki nem legális dologra keres rá.
Menyire tudják beazonositani ha egy kis eldugot magyar felubol kereset rá valami re?
Kérdező (13:53):
Teljesen mindegy hol lakik, az IP alapján a szolgáltatója ki tudja adni a címet. Ha netkávézóból próbálkozott, nehezebb. Bár sok helyen rögzítik ki mikor mennyi ideig használta a gépet.
medlacive - 2007. szeptember 07. 23:54 - válasz erre
Ha nem bomba gyártással foglalkozol,vagy nem vagy bérgyilkos, akkor miért majrézol.