A Matáv megmondta a frankót: "a mostani árcsökkenés nagyon sok embernek vonzó lehetőség". A Matáv hobbiból kér 3 gigabájtos adatforgalomért havi 7900 Ft-ot, persze két éves rabiga mellett. A jox.hu is megmondja a frankót: szétnéztünk a Matáv háza táján és megszólaltattuk a UPC-t is.
Február elsején a Matáv megváltotta a magyar internetezést és forradalmian új, "szenzációsan alacsony árú" ADSL szolgáltatás-csomagot vezetett be: tessék aláírni két éves hűségnyilatkozatot, hogy havi 7900 Ft-ért kb. 400 átlagos honlapot meg tudjon nézni. Az egyszeri díjat is teljes egészében elengedik, kedves leendő netpolgár, ha az interneten rendeli meg szolgáltatásukat. Ha meg netán új ADSL-esként önfeledt szórakozása közben átlépi a korlátozást - ami könnyen előfordulhat -, sebaj: máris 500 Ft-tal kiegészül havi számlája.
Örvendezhetnek a modemes netpolgárok is, no de nem ám azok, akik használják mostanság a világhálót. Az elmúlt 6 hónapban nem illett tárcsázni a 06-51-es behívószámokat, hogy mostantól 2 hónapig ingyen lehessen. De vigyázat: két hónap bőven elég a netre való szoktatásra, aztán szevasz tavasz, nyílhat a pénztárca és minden bizonnyal fergetegesen szenzációsan alacsony díjú ADSL-díjcsomaggal fog kedveskedni a német többségi tulajdonban lévő Matáv Részvénytársaság.
Dől a lé - külföldre
Nézzünk szét egy kicsit a Matáv háza táján annak érdekében, hogy világosabb legyen miért ilyen nagyvonalú a magyar benszülöttekkel a gigászi cég. Az már mindenki számára világos, hogy a Matáv többségi tulajdonosai külföldiek, nos nézzük elsőként azt, hogy kik tartják a markukat.
A Matáv Rt. többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH és az úgyszintén külföldi JP Morgan Chase Bank (12,30%). A Matáv 2003-ban 11 114 millió, 2002-ben pedig 6762 millió Ft osztalékot fizetett a MagyarCom Holdingnak, ismertebb nevükön a Deutsche Telekom AG-nek. Pénzügyi beszámolójukból az is kiderül, hogy 2002-ben a cég a tárgyi eszközökbe hazánkban 645 087, 2003-ban pedig 620 990 millió Ft-ot fektetett be, tehát amíg az osztalékkifizetés majdnem duplájára nőtt egy év alatt, a fejlesztésre szánt összeg ennek fényében csökkent, arról nem is beszélve, hogy a Matáv folyamatosan csökkenti alkalmazottainak számát. Itt érdemes megemlíteni, hogy Straub Elek úr, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója - a 2004-es adatok szerint - 76.338 darab Matáv-részvénnyel rendelkezik.
A 343,3 és a 114 millió eurós Matáv-biznisz - a szavakon túl
A Matáv 2001-ben kezdett el külföldre terjeszkedni, a célország elsőként Macedónia volt. "A Matáv 2001. januárban hajtotta végre első külföldi tranzakcióját, amellyel megszerezte (343,3 millió euróért - szerk) a MakTel, a macedón távközlési szolgáltató többségi tulajdonrészét. A MakTel szervezeti felépítésében hasonlít a Matávhoz (vezetékes, mobil, internet és üzleti megoldások), és a távközlési szolgáltatások teljes körét nyújtja egy 2,1 millió potenciális ügyféllel rendelkező piacon" - olvasható a Matáv dokumentációjában. A cég 2003-ban 70 milliárd Ft-ot kaszált Macedóniában és teljes ügyféköre megközelítette az 1.200.000-ret. A Matáv 51%-os többségi tulajdont szerzett a MakTelben és persze monopol helyzetbe került. Igen ám, csak homokszem került a fogaskerekek közé:
"A macedón A1 televízió múlt heti riportja szerint a Matáv tulajdonában lévõ nemzeti telefontársaság, a Maktel igazgatótanácsának magyar tagjai olyan céget alapítottak, melyen keresztül többletjövedelemhez jutnak, és közbeiktatásával nagy összegeket utalnak át a Makteltõl a Matávnak is. A Matáv tájékoztatása szerint a támadott cég a hatékony vállalatirányításhoz szükséges ismeretek átadása érdekében jött létre, a tanácsadói szolgáltatások ára pedig nemzetközi összehasonlításban az átlag alatt van.
A macedón A1 televízió állítása szerint a Matáv-tõkével Skopjéban létrehozott Tele Macedonia az a cég, melynek segítségével a Maktel és mobilszolgáltató leányvállalata, a Mobimak igazgatótanácsának magyar tagjai nagy összegeket vesznek ki a Maktelbõl, majd ezeket részben továbbutalják a Matávnak Budapestre, részben zsebre teszik.
A macedón tévécsatorna értesülése szerint a Maktel, illetve a Mobimak öt igazgatója három hónap leforgása alatt tanácsadói díjként csaknem hétszázezer német márkát vett ki a Maktelbõl a szintén õáltaluk irányított Tele Macedonián keresztül a következõ módszerrel: a Tele Macedonia számláz a Maktel felé, az összegeket tanácsadói szerzõdésekkel támasztják alá.
Az A1 televízió olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek a Maktelnél 4,3 millió euró értékû külsõ szolgáltatások kifizetését támasztják alá. A tévécsatorna egy olyan számlával is rendelkezik, amellyel a Tele Macedonia 1,1 millió dollárt fizetett a Matávnak, ugyancsak külsõ konzultációs szolgáltatások után.
A múlt csütörtökön Skopjében sugárzott riport szerint a macedón pénzügyminisztérium revíziója hivatott kideríteni, hogy pontosan mekkora pénzösszeg áramlott át Macedóniából Magyarországra, és vajon ez e a formája annak a mechanizmusnak, amellyel a Matáv "visszaszerzi" azt az összeget, amelyet a Maktel megvásárlására fordított.
A riport szerint a Matáv a volt Georgievski kormánnyal kötött szerzõdésére hivatkozva semmilyen koncessziós díjat nem fizet Macedóniának, mondván hogy külsõ beruházásokat kell elvégeznie a távközlési infrastruktúrában. "A beruházások helyett azonban saját magába és igazgatóiba invesztál a Matáv" - állítja a macedón A1 televízió.
A macedón sajtóban megjelent minõsítéseket a Matáv az Index érdeklõdésére határozottan visszautasította" - volt olvasható 2003. februárjában az Index.hu-n.
A Macedón buliba beszállt a csőd szélén álló, hótcsóró Magyar Televízió Rt. is. Úgy tűnik privatizációra van lé a közszolgálatinál is...
Nos, menjünk tovább. A Matáv nem állt meg terjeszkedés terén, a következő célország Montenegró volt, ahol 114 millió euróért jutnak hozzá az állami tulajdonú Telekom Crne Gore AD (TCG) részvényeinek 51,12%-hoz. A Matáv természetesen pályázik a fennmaradó tulajdoni hányadra is és összesen 165 millió eurót csengetnek ki a fennmaradó 48,88%-os tulajdonrészért. A TGC-csoport igen jó biznisznek tűnik: 2003-ban 92,4 millió euró bevételük volt és 191 ezer vonalas előfizetővel rendelkeztek, továbbá az ország második legnagyobb GSM-operátoraként is örvendeztetik a Matávot arról nem is beszélve, hogy piacvezetők az Internet-szolgáltatók között. Az állami tulajdonú cég adósságállománya 11%-ot tett ki, így hát megérett - a 92,4 milliós bevétel ellenére - a privatizációra. Ugye ismerős a történet?
Kérdeztünk
Kanyarodjunk vissza a fentiek után aktuális témánkhoz, ez pedig a szemtelenül magas hazai Internetárak.
A jox.hu a franciaországi ADSL-helyzetet bemutató cikkének megjelenése óta igyekezett feltárni a Matáv Rt. szerepét a hazai Internetdíjakkal kapcsolatban. Az alábbi két egyszerű kérdéssel kerestük meg a hazai Internetszolgáltatókat:
- Miért ilyen drága Magyarországon az Internet-csatlakozás?
- Milyen szerepe van az árversenyben a monopol helyzetben lévő Matáv Rt-nek?
Kérdéseinkre egyedül a UPC válaszolt, ami elgondolkodtató. Hagymássy András kommunikációs igazgató szerint "relatív, hogy mi a drága és mi nem, szerintünk a csatlakozás díjai, illetve a szolgáltatás havi díjai a legtöbb szolgáltatónál nem rugaszkodnak el a műszaki-piaci környezet által diktált realitásoktól. Az alkalmazott technológiák, a piaci kereslet mértéke, az előfizetők fizetőképessége, mindezek következtében a beruházások megtérülése nagyságrendileg indokolttá teszi az alkalmazott díjakat a mai Magyarországon. Érdemes azonban a technológiák és a szolgáltatók között válogatni - már ahol lehet - mert már rövid távon is jelentős megtakarításokat érhetünk el, ha jól választunk, nem beszélve az igénybe vett szolgáltatás minőségéről".
Második kérdésünkre Hagymássy a Matávról a következőket nyilatkozta: "ha monopolhelyzetben van, akkor nincs árverseny. Ha van árverseny, akkor nincs monopolhelyzetben... A Matáv domináns helyzetben van a távközlési piac egészén, jelentős szereplő az Internet-szolgáltatások piacán is, de ez utóbbin nincs erőfölényben. Azaz verseny van, még ha ez az ország jelentős részén ez nem is érzékelhető más technológia vagy más szolgáltató hiányában. Ahol azonban több szereplő van jelen egy adott földrajzi területen, ott nagyon is éles a technológiai- és az árverseny pl. az ADSL és a kábeles Internet, vagy éppen a Matáv és a UPC között. Ennek hatása rövid távon is érzékelhető, leginkább a folyamatos akciók, kedvezmények formájában, és hosszabb távon is minden bizonnyal jó hatással lesz a fogyasztói árakra".
Az tény és való, hogy hazánkban több, mint 40 Internet-szolgáltató van, ám ennek ellenére nem érezhető különösebb árverseny pénztárcánkat illetően. Negyven szolgáltató minden bizonnyal úgy tud talpon maradni, ha az életszínvonalhoz mérten jóval magasabb áron érhető el az Internet.
Úgy tűnik nagy üzlet ma Magyarországon az Internet-szolgáltatás, legfőképp az Axelero (Matáv) Rt-nek. És a kétezer forintos díjcsökkentés - adatkorlátozás mellett - szerintük szenzációs esemény. Szerintünk pedig pofátlan megalázás, annál is inkább, mivel a 15 megabites franciaországi elérés sebességét - változatlan áron - időközben felvitték 20 megabitre...
Hardver
A Matáv megmondta a frankót: "a mostani árcsökkenés nagyon sok embernek vonzó lehetőség". A Matáv hobbiból kér 3 gigabájtos adatforgalomért havi 7900 Ft-ot, persze két éves rabiga mellett. A jox.hu is megmondja a frankót: szétnéztünk a Matáv háza táján és megszólaltattuk a UPC-t is.
