Az előző cikkünkben a Blu-Ray tulajdonságait ismertettük, most a másik konkurens formátumról ejtünk néhány szót, illetve még bemutatunk egy érdekes próbálkozást is: az EVD-t, valamint pár szóban kitérünk a jövő kézi kameráira is, melyek szintén HD alapon fognak működni. A sok ismeretlen betűszó pedig ne zavarjon senkit, mindent sorban megtárgyalunk.
HD-DVD
A HD-DVD lemezek szintén kék lézert alkalmaznak a nagy adatsűrűséghez, igaz kezdetben a DVD-hez hasonlóan ibolyaszínű lézerrel próbálkoztak a fejlesztők, de ez maximum 15-20 GB-os emezeket eredméynezhetett volna. A kék lézernek köszönhetően az első lemezek 15-20 GB-osak lesznek, s ezzel nincsen vége a technológiának, akár a 100 GB-ot is el lehet érni. a 15-20 GB-os lemezek egy oldal és egy rétegűek. Az újraírható lemezek előzetes hírek alapján picivel nagyobb kapacitással fognak bírni, mely 25 GB lesz várhatóan.
Mivel a Blu-ray lemezek kezdetben nagyobb kapacitással fognak debütálni ezért a formátum számára a kisebb kapacítás hátrány is lehet akár, ezért a már bevált MPEG-2 mellett nagyobb tömörítést nyújtó formátummal is bővítették a HD-DVD szabványt.
A Microsoft által fejlesztett Windows Media 9 alapját képező VC-9 technológia is a HD-DVD szabványt támogatja, s ezzel a szoftveróriás nagy hátszelet adott a formátumnak. Bár a Microsoft közleménye szerint a konkurens formátum is támogatott lesz a következő Windows rendszereiben.
Természetesen a Windows media 9 is támogatja a nagy felbontást akár az 1920x1080 pixeles, progressziv tartalmakat, s mindezt úgy, hogy a DVD-nél alkalmazott 10Mbites bitráta mellett teszi, tehát azt jelenti hogy elvileg egy DVD lemez is alkalmas lehet a HD mozifilm rögzítéséhez, de igy a legjobb minőséget nem érhetjük el.
A Windows Media 9 fokozatosan, nem túl erőszakosan, de megállás nélkül épül be a
szórakoztatóelektronikai készülékekbe: feltehetően nem a Sigma Designs lesz az egyetlen
gyártó, mely támogatni fogja az úgynevezett WMV HD formátumot. A Sigma Designs kb 1 évvel ezelött jelentette be a januári Las Vegasi CES (Consumer Electronics Show) rendezvényen új DVD-dekóder chipjét, mely már a WMV HD formátumú állományokat is képes kezelni. Szintén a Blu-rayhez képest a a HD-DVD lemezek meghajtói is hasonló értékű adatátviteli sebességgel rendelkeznek, mely akár 36Mbit/sec is lehet. Viszont a HD-DVD lemezek nem annyira sérülékenyek, érzékenyek, mint a Blu-ray-es lemezek. A HD-DVD lemezeket 0.6mm-es védőréteggel látták el, mely ellenállóbbá teszi őket. Éppen ezért nem igényelnek védő tokot, mint a blu-rayes discek. A védőréteg optikai jellemzői viszont kétségkívül szerepet játszanak abban, hogy a HD-DVD lemezek alacsonyabb kapacitásúak Blu-ray ellenfelüknél.
EVD
A két esélyes formátum után most ejtsünk néhány szót a Kínában kifejlesztett EVD
formátumról. Az EVD formátum kifejlesztésének elsődleges célja nem más volt, mint hogy a limitált erőforrásokkal, igen nyomott árakkal dolgozó kínai DVD-gyártók mentesüljenek a DVD-hez kapcsolódó licencdíjak alól.
Az EVD formátum kapacitása valamivel nagyobb a DVD-nél mely egyrétegű lemezeknél 6 GB-ot jelent és a kétrétegű lemezeknél pedig 11 GB-ot. Az új formátum ennek megfelelően nem kompatibilis a jelenlegi DVD-lejátszókkal és DVD-ROM készülékekkel. Sajnos a DVD-hez kapcsolódó licencdíjak megspórolása egyben azt is jelenti, hogy az EVD-lejátszók sem kompatibilisek a DVD-lemezekkel, bár az alkalmazott videotömörítési és dekódolási technológiát egyelőre csak az LSI Logic DoMiNo multimédiás processzora támogatja, mely MPEG-2 dekódolási képességgel is rendelkezik.
Sajnos a boldogsághoz nem elég megalkotni a formátumot, hanem kell játszható anyag is hozzá. Sajnos EVD szabványt támogató filmek idáig nemnagyon jelentek meg, s komoly gond az is, hogy a lejátszók árai sem úgy alakultak ahogyan azt az elején gondolták. Egy EVD lejátszó ára 240 dollár amíg egy DVD lejátszóé 80 dollár. S ugyebár a DVD lejátszókhoz filmek tömkelegei vannak piacon.
Szakértők szerint az EVD számára komoly hátrányt jelent, hogy egyelőre nagyon kevés film
érhető el ilyen formátumú lemezen, illetve, hogy az EVD lejátszók nem kompatibilisek a HD-TV szabvánnyal, vagyis a nagyfelbontású televíziózás előretörésével a konkurens DVD-utód
szabványok lépéselőnybe fognak kerülni
A jövő kamerái
A sok lemezformátum után pedig ejtenénk néhány szót a jövő kameráiról is. Először nézzük meg közelebbről az első kamerákat melyeket a Sony a professzionális piacra szán, majd a
professzinális termékek után, néhány szóban ismertetném az első otthonra szánt HD camcordert is pár szóban.
Mivel a HD-DVD-ről és a Blu-ray lemezről egyelőre csak jövő időben beszélhetünk, ezzel szemben az új technológiára épülő megoldások professzionális körökben már elérhetőek. a Sony által létrehozott Professional Disc már kapható a kereskedelmi forgalomban és a hozzátartozó mobil, kompakt és stúdió kamerák is. A Blu-rayre alapozott, 23 GB-os Sony Professional Discet az egyelőre négy tagból álló Sony XDCAM termékvonal támogatja, melyek képesek kihasználni a szalagos és merevlemezes megoldások előnyeit egyetlen optikai lemez segítségével. A Blu-ray lemezekhez hasonlóan a Sony Professional Discje is viszonylag alacsony áron előállítható, így az ára nem túl borsos. A Sony lemeze megfelel a studió és műsorszoró igényeknek is.
Ára körülbelül 30 euró ami igazán barátságosnak mondható. Viszont nagy különbség hogy a blu-rayhez viszonyítva a Sony professional lemeze nem 36MBbit/sec-es sebességet biztosít hanem 144Mbit/sec-eset. Ami lényeges különbség, ezt a rögzítési bitrátát két optikai fejjel éri el a berendezés.
Ha hihetünk a Sonynak akkor ezek a lemezek akár 40-50 évig is megörzik tartalmukat, így
nincsen szükség sűrűn újraarchíválni a lemezeket, ellenben a szalagos megoldásokkal. A lemez akár 1 milliószór újraírható és akár több milliószór lejátszható.
Végül aki csak hobbi szinten szeretne foglalkozni a videozással, s egyben minőségi szinten,
annak is nyújt alternatívát a Sony.
A HDR-FX1 típusú HD Sony kamera, igazi úttörő az otthoni videorögzítésben. Igaz ára nem éppen az olcsó kategóriába esik egyelőre, de a technológia terjedésével ez is változni fog.
A kemerát nemegészen 1 millió forintért szerezhetjük be. Viszont tudása a mostani legjobb DV kamkordereknél is túl mutat. 1440x1080 pixeles felbontásával igen jónak mondható a tudása mint előfutárnak. De rögzíthetünk vele DVD felbontásban is. A kamera rengeteg funkcióval rendelkezik, ezért nehéz lenne mind ismertetni, de akit bővebben érdekel a készülék az a www.sony.com-on több információt kaphat a kameráról.
Végszó
Nos rengeteg olyan dologról volt szó ebben a cikkben mely egy vagy legkésöbb két év múlva már a piacon lesz, vannak eszközök melyek már most is megtalálhatóak de a lényeg: nagyon úgy néz ki a szituáció mint a DVD-R és a DVD+R-nél volt, nem lesz győztes formátum előreláthatólag, hanem mind a két formátum megtalálható lesz a piacon. Egyes elemzők szerint a HD-DVD-jé lesz a mozifilmek jövője, és a Blu-rayé pedig a játék piac, de mivel a Sony pictures és a Walt Disney is a Blu-ray mellé állt éppen ezért még bámi lehetséges.
A végére egy kis ráadás
Szerencsére a nagy lemez háborúban lehet, hogy a magyarok is beleszólhatnak, legalábbis elméleti síkon már sikeres eredményeket ért el egy magyar mérnök, névszerint Török Péter. Az ő ötlete volt, hogy egy optikai lemezen 1000 GB adatot lehessen tárolni. Természetesen elméleti síkon lehetséges csak egyenlőre a dolog. A DVDcenter készített egy interjút Török Péterrel, amelyből megtudhatjuk, hogy is nézne ki az új adattárolási megoldás.
Az ötlet lényege röviden: "A normál CD-knél és DVD-knél egy gödröcskében egy bitnyi információt tárolunk. Mi viszont, megpróbálunk egy gödröcskébe több információt tenni. Tehát a gödröcskét asszimetrikussá tesszük, és kiolvassuk, hogy a gödröcskének milyen a szöge. A szög pedig többféle értéknek feleltethető meg. Az eddigiek alapján képesek vagyunk - a kisérleti adatokat mondom - kb. 330 különféle szöget olvasni a 0-180 fokos tartományban. Sajnos ez nem 330-szoros tárolókapacítási növekedést hoz, hanem ennek kettes alapú logaritmusával számoljuk."
Említette, hogy a szögtől függ, mekkora számot tárolnak a gödröcskékben. Romlik-e ennek az adatkiolvasási sebessége?
Nem. Sőt! Az átviteli sebesség jobb. Azért jobb, mert egy gödröcskéből kiolvasunk egy szót, vagyis mondjuk nyolcbitnyi információt, ezzel szemben a normál CD-n vagy DVD-n ezt nyolc gödröcskéből kell kiolvasni, tehát nyolcszor olyan gyorsan kell pörgetni a lemezt, hogy ugyanazt ki lehessen olvasni.
Reméljük ebből a fejlesztésből lesz valami, hiszen 1000 GB egy korongon nagyon jó aránynak számít. Főleg, hogy a jelenlegi legnagyobb merevlemez ma 400 GB-os.