A DVD utódja, avagy mire számítsunk...

Már beszámoltunk, hogy mi is vár ránk 2005-ben, nos érdemesebb lenne a DVD utódjáról kicsit többet is beszélni, mivel a számítástechnikában való megjelenésére már nem kell sokat várni. Cikkünkben szeretnénk segíteni azoknak akik még nem tudják hogy melyik új szabvány mellé tegyék le a voksukat.

Európában is elindult 2004 elején az első HDTV adás, mely magával hozza elősorban a kifogástalan képminőséget. Sajnos Európa jelentős lemaradásban van, hiszen a Távol-Keleten és az Egyesült Államokban már tavalyelőtt is számos HDTV-adás volt, melyeket felhasználók milliói érhettek el és élvezhettek műholdvevők, digitális set-top-boxok, megfelelő televíziók és kivetítők segítségével.

A HDTV égisze alatt különböző felbontásokról beszélhetünk, egyben azonban megegyezhetünk, a HDTV jóval nagyobb felbontásokat definiál, mint amit a DVD nyújtani képes. A nagyobb felbontásra szükség is van, a maximum 720 x 576 pixeles PAL felbontás a DVD 1996-os megjelenésekor elegendő lehetett, azonban azóta eltelt 9 év, mialatt igen erőteljes fejlődésen estek át nem csak a képrögzítési, hanem a -megjelenítési technológiák is. Egyre alacsonyabb áron vásárolhatunk több mint 1000 sort megjeleníteni képes LCD-televíziókat és kivetítőket, már itthon is, bár ez főként a fent említett régiókra igaz, ahol kevesebbet kell dolgozni egy hamburger áráért.

A nagyobb kapacitás

A DVD által nyújtott, manapság korlátozottnak tűnő lehetőségek ezeken az új televíziókészülékeken, kivetítőkön már nem nyújtanak kielégítő végeredményt. A maximum 10 Mbit/s-ba tömörített videoanyag tömörítési hibái és alacsony felbontása zavaró lehet a nagy, akár közel négyszeres (1920 x 1080) felbontást nyújtó HDTV adások képminőségéhez képest, így természetesen jelentkezik az igény, hogy a felhasználók rögzíteni szeretnék ezeket a nagyfelbontású filmeket, sőt, kedvenc műsoraikat ilyen minőségben szeretnék megvásárolni.

A HDTV adások rögzítésére sajnos nem képesek a DVD-nél alkalmazott technológiák. A 4,7 - 9,6 GB-os DVD-lemezeken a nagyfelbontású anyag túl sok helyet foglalna, így csak igen rövid videorészletek lennének rögzíthetők. A DVD-felvevők által nyújtott adatátviteli sebesség sem elegendő, hiszen a HDTV adások 15-30 Mbit/s közötti digitális jelfolyama közel háromszorosa is lehet a DVD-szabvány szerint elegendő 11 Mbit/s-nak. Új technológiák kifejlesztésére van/volt szükség.

A problémát két oldalról közelíthetjük meg. Vagy nagyobb kapacitású lemezeket alkalmazunk a jelenlegi MPEG-2 formátum és nagy bitráta alkalmazása mellett - ez az egyszerűbb és felhasználóbarát megoldás -, vagy nagyobb tömörítést nyújtó technológiát használunk, melynek lényegesen kisebb lehet a helyigénye. Utóbbi megoldás esetén akár a drágább, új rögzítési technológia is megspórolható, s a jelenleg alkalmazott technológiák mellett is megvalósítható a HD-anyagok tárolása. Az MPEG4, DivX és XviD videotömörítési kodekek mellett más, HD-kompatibilis, hatékony tömörítést nyújtó technológiák is elérhetőek, gondoljunk csak a Windows Media 9-re, vagy az On2 VP6 kodekre.

A jelenlegi HDTV adások azonnali rögzítéséhez nagy adatátviteli sebességű, nagy kapacitású optikai tárolóeszköz szükséges. A nagyobb adatsűrűséget, így a nagyobb kapacitást a rögzítést végző lézersugár hullámhosszának csökkentésével érik el. Az ibolyakék, 405 nm-es hullámhosszú lézerrel kisebb jelek égethetők a lemez hordozórétegébe mint az eddig alkalmazott nagyobb, 650 nm-es, vörös társával. A kisebb jelek kisebb szélességű sávokat eredményeznek, ami többszörös kapacitást jelent a CD- és DVD-méretű optikai korongon.



A kétféle rögzítési lehetőség közül az előbbit választotta a Sony által vezetett konzorcium a Blu-Ray formátumhoz, tehát csak a nagyobb tárolási kapacitásra épít. A kettőt kombinálja, így igen rugalmas megoldást nyújthat a Toshiba és az NEC által beterjesztett HD-DVD formátum, míg a hatékonyabb tömörítést és a bevált tárolási technológiát preferálja Kína saját EVD formátuma, valamint a nemrég bemutatott, "független" FVD formátum.

A DVD leváltására bármelyik esélyes lehet, a gyakorlati megvalósuláshoz azonban kétségkívül a Blu-Ray áll a legközelebb. A legfrissebb hírek szerint pár hónapon belül - lassan egy éves késést követően - végre valóban piacra kerülnek az első Blu-Ray rögzítők, melyek képesek lesznek a HDTV adások egyszerű rögzítésére és visszajátszására.

Blue ray

A Blu-Ray optikai formátumot 11 vezető szórakoztatóelektronikai gyártó -- a Hitachi, LG, Mitsubishi, Panasonic, Pioneer, Philips, Samsung, Sharp, Sony, TDK és a Thomson -- fejleszti. A formátum nevéből az e betű (a kék ugyebár Blue lenne angolul) nem véletlenül hiányzik, ugyanis a Blue Ray már bejegyzett védjegy. A formátumot legtöbbször a Sonyval azonosítják, mivel a Sony jelentett be elsőként Blu-Ray formátumra dolgozó videorögzítő berendezést, még 2002. szeptemberében.

A formátum tervezésekor a következő generációs televíziózást, a nagy adatátviteli sebességet, valamint az újraírhatóságot tartották szem előtt. A rövidebb hullámhosszú, 405 nm-es kék lézer segítségével 23-27 GB-nyi adat írható az egyrétegű, CD-lemez méretével megegyező optikai média egyetlen oldalára. Ez lehetővé teszi 2 órányi nagy felbontású HDTV felvétel minőségromlás nélküli tárolását a jelenleg használt MPEG-2 formátumban, míg normál felbontású felvételből legalább 13 órányi rögzíthető egyetlen lemezre. A fejlesztők nagyobb kapacitású lemezek megvalósítását is tervezik, melyek akár 54 GB-nyi adat tárolását is lehetővé tennék.

A rövidebb hullámhosszú, 405 nm-es, kéklézeres megoldás ellenére a cégek tervei szerint a Blu-Ray rögzítők kompatibilisek lesznek a jelenleg kapható CD- és DVD-lemezekkel is.

Az 1.0-ás specifikáció szerint a Blu-Ray lemezekből is lesznek csak olvasható, egyszer írható, valamint újraírható változatok. A BD-ROM csak olvasható formátumot a kiadók számára tartják fenn, melyen előre rögzített filmek, anyagok kaphatnak helyet. A BD-R, egyszer írható formátumot elsősorban PC-s adattárolásra szánják, hasonlóan a BD-RW újraírható formátumhoz. A BD-RE változat kifejezetten az otthoni, szórakoztatóelektronikai felhasználás számára készül, újraírható formátumot nyújtva a HDTV-rögzítéshez. A lemezek kapacitása gyártótól és felhasználástól függően változhat, jellemzően 23,3 - 27 GB az egyrétegű, 46,6 - 54 GB a kétrétegű médiák esetén.

A lemezek 36 Mbit/s-os adatátviteli sebessége lehetővé teszi azt is, hogy a folyamatos felvétel mellett akár már rögzített felvételeket is lejátszhasson a készülék, e képesség előnyeit (például Time-Shifting szolgáltatás) már a DVD-RAM lemezekre dolgozó Panasonic DVD-rögzítőknél is megtapasztalhattuk. A teljes 36 Mbit/s-os sávszélesség kihasználásával 1 óra 40 percnyi tartalom rögzíthető egy 27 GB-os Blu-Ray lemezre. A Blu-Ray szabványnak már készül a 2.0-ás változata, mely 2x-es sebességet biztosít majd a konzumer termékeknek, a közeljövő terveiben pedig már 8x-os sebességű rögzítés is szerepel.

Hozzászólások bnQhaTFULPx - 2009. július 29. 10:01 - válasz erre vkaChX haxjudjb qcjwwdgt bikhpzxa PFoKzzTRV - 2009. augusztus 01. 02:25 - válasz erre wofpnciv tincszib jtybpmxi FyZDXbCrSeXmNyMrjNd - 2009. augusztus 01. 03:46 - válasz erre mwwlszif ywvcufxe chtizafr OVVFrtmwWwfmZsDIQR - 2009. augusztus 01. 05:06 - válasz erre bswkfhtm aftyvbfp twjvrauc bfoDxoPQqFFVaO - 2009. augusztus 01. 06:26 - válasz erre vcdsqvjq fukjzola sbezwsfm SXLhcFMgDQw - 2009. augusztus 01. 07:46 - válasz erre lzwecpkk extcbukd dgvcdfwe pcbrMTEzUAU - 2009. augusztus 09. 15:57 - válasz erre rqxcdhix dupubnqf cijivbhs CWdGelYcjWjqGY - 2009. augusztus 09. 17:23 - válasz erre wbsyhdaj wqkcpehw lordgnly uDUoKKQLkVFYnbWQF - 2009. augusztus 09. 18:49 - válasz erre ieovukzz rzqlpxax wykisfic VBjYTwOezCRpjR - 2009. augusztus 09. 20:13 - válasz erre ieflklfj boqxqgqp gjucifcb WEtFPCuhuGRKalzREo - 2009. augusztus 09. 21:38 - válasz erre znuzjgzv bewudfsu jbtkwufg zyijXoOkjVKX - 2009. augusztus 14. 10:07 - válasz erre mdarvydw tovfmzrf kesneenj dNmXLgzQuVkykWtT - 2009. augusztus 14. 11:30 - válasz erre ohmiiylg jcdvromh eqqzjulr MCpqAlLyHYv - 2009. augusztus 14. 12:54 - válasz erre qotxwneu urjvritw yvozjknn UwdYarMlmRmmLNMUj - 2009. augusztus 14. 14:22 - válasz erre nirpjfjl loyfpgor ksskrcfl ivGdUmsxQFebOXQ - 2009. augusztus 14. 15:47 - válasz erre tbclcxof smrafbdx ddbkcgwz nxwnfRWYm - 2009. augusztus 14. 17:13 - válasz erre kpmpoyba zzvdjnei bprpfizb dIIZWWhXCJRDA - 2009. augusztus 14. 18:41 - válasz erre lzvknygx xeprpbgv euuvehrn vWdTgxJNtDHagM - 2009. augusztus 14. 20:06 - válasz erre dqqywccu malvggln jjwcynbb cEzNYXDEHvEwFX - 2009. augusztus 14. 21:32 - válasz erre uxcalwgj imvbbxkb fdskwoaw PanMazNQbvSmVCv - 2009. augusztus 14. 22:53 - válasz erre npejshfl pclpjooq prcynzby Új hozzászólás írása Tölts ki minden mezőt! E-mail címed nem jelenik meg az oldalon és nem adjuk ki harmadik fél számára. A webcímek automatikusan linkké konvertálódnak! Név: E-mail cím: Hozzászólás: 5 + 4 =   (Írd be a két szám összegét, hogy biztosan tudjuk, nem robot vagy!)   Hozzászólás elküldése A vélhetően nem valós e-mail címmel érkező hozzászólásokat előfordulhat, hogy töröljük. Egyes felhasználóknak saját képük is van a nevük előtt, ők Gravatart használnak. Ha nem tudod mi ez, de te is szeretnél, itt olvashatsz róla.