Frissíteni kell a dohos szerzői jogokat - indítványozta az egyik brit intézet, javasolván, hogy a rendszabály vegye figyelembe a felhasználók megváltozott zenehallgatási, fimnézési és olvasási szokásait. Itthon még egyelőre az is jó kérdéses, hogy miért kell az üres CD-re jogdíjat fizetni, akkoris, ha családi fotóinkat írjuk rá.
Frissíteni kell a dohos szerzői jogokat - indítványozta az egyik brit intézet, javasolván, hogy a rendszabály vegye figyelembe a felhasználók megváltozott zenehallgatási, fimnézési és olvasási szokásait.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) "saját másolási jogot" követel. Ezzel elkerülhető lenne a felhasználók "bűnössége", vagyis jogos tulajdonosként felmásolhatnák a zene CD-k tartalmát mp3 lejátszóikra. A saját használatra készített CD vagy DVD másolatok nem jelentenének veszteséget a szerzői jogok tulajdonosainak - érvel az IPPR. A copyright problémát az utóbbi időben túlságosan felfújták a lemezkiadó vállalatok - áll a beszámolójukban.
A közönség tisztelete
Dr. Ian Kearns, az IPPR igazgatója elmondta: "Amikor a szerzői jogtulajdonosok érdekeit úgy védi a zeneipar, hogy megakadályozza a jogvédett tartalmak illegális terjesztését, igaza van. De annak eldöntése, hogy milyen jogokkal rendelkezhet a felhasználó nem a zeneipar dolga, hanem a kormányé."
A Nemzeti Fogyasztói Tanács felmérése alapján a brit felhasználók több mint fele megszegi a szerzői jogokat amikor a CD-k tartalmát átmásolják a számítógépre, az iPodra vagy más mp3 lejátszóra.
A beszámoló szerzője, Kay Withers elmondta: "Az all-rights-reserved eszméje nem sok értelemmel bír a digitális korszakban, ráadásul teljesen értelmetlen az a törvény, amelyet mindenki lépten-nyomon megszeg. A szellemi tulajdon uralmának hitelét a közönség tisztelete kell megteremtse."
A szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeket felújítás végett a brit kormány most vizsgálja felül. Nemrég Gordon Brown kancellár arra kérte Sir Andew Gowers elnököt, hogy írjon beszámolót az ügyről. Az IPPR azt reméli, hogy saját beszámolójával (Nyilvános Reform: szellemi tulajdon a digitális korban) hatni tud a politikára. A kulcsjavaslatuk az, hogy minden szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezés ismerje el, hogy a tudás elsősorban nyilvános forrás és csupán másodsorban magántulajdon.
A digitális korszakkal egyre inkább felerősödik annak paradoxona, hogy hogyan lehet a szellemi tulajdon kereskedelmi cikk és kulturális forrás egyszerre.
Remélhetőleg az IPPR erőfeszítése nyomán nem valósul meg a brit zeneipar álma, az, hogy az elkövetkezendő 50 évre is kiterjesszék a jelenlegi szerzői jogokra vonatkozó törvényt és valós változást fogunk tapasztalni a digitális jogkezelés terén is.
Hát az örök kérdés lesz szerintem, hogy mi legyen legális és mi nem a zeneiparban. A legnagyobb probléma az talán, hogy ott mindent a pénz mozgat, tehát hiába dobják fel a témát alkalmanként, hogy változtassanak a rendszeren, általában érdektelenségbe fullad a dolog. Nem hiszem, hogy nagy változás lesz az elkövetkezendő 5-10 évben :(
pannonnameous - 2006. november 02. 14:00 - válasz erre
Nem zenei, hanem adat CD:
Pár éve vettem egy játékot /Singles/, Magyarországon. Nem nagy dolog, bárkivel előfordul. Próbáltam róla biztonsági másolatot készíteni, s úgy érzem, mivel jogosan vásároltam így saját célra elkészíthetem. Különösen azért, mert a mai nagysebességű meghajtók többször törtek már szét EREDETI lemezeket gépemben.
Természetesen a játék el volt látva másolásvédelemmel, olyannyira, hogy ez nem sikerült az akkori verziójú Alcohol nevű kifejezetten erre a célra vásárolt programmal. Kénytelen voltam a frissítést (igaz potom pénzért) megvásárolni, hogy SAJÁT lemezemről LEGÁLISAN biztonsági másolatot készítsek. Szóval?