Közösségi szolgáltatásokról, az internetes közösségek alkotó szerepéről és alapműveltségéről időszerű volt már szót ejteni, hiszen kétségkívül egy új közegbe csöppentünk - még ha nem is érezzük közvetlenül. A web fejlődéséről, a web 2.0 jelenségről - és annak hatásairól értekezik vendégmunkásunk.
A web sokat fejlődött a kezdetek óta, és eközben a felhasználók szokásai is folyamatosan változtak. A legnagyobb változás természetesen az új internetes társadalom kialakulása, azaz a web 2.0. A felhasználók ma már nemcsak külső szemlélői, hanem szerves részei, szerkesztői a világhálónak. Egyre nagyobb szerepet játszanak a tartalmak előállításában, és sok esetben az alkalmazások létrehozásában, fejlesztésében is.
A hagyományos médiumok kezdenek áttolódni a webre, és a régi formájukat elveszítik, így az emberek egyre több időt töltenek el a gépeik előtt, a netet böngészve.
- A napi híreket már nem az újságokban olvassuk, és sok mindenért már az üzletig se kell elmennünk.
- Az RSS (wiki) segítségével hamar értesülünk a legfrissebb hírekről, egyszerre akár több hírforrásból is.
- A közösségi oldalaknak hála (pl. iWiW) könnyen felvehetjük a kapcsolatot ismerőseinkkel, barátainkkal, és akár rögtön üzenhetünk is nekik.
- Továbbá bárkivel megoszthatjuk élményeinket fotón, videón, vagy épp blogon. És ami talán a legfontosabb, hogy mindezt kellemes és felhasználóbarát környezetben, mindenféle informatikai tudás nélkül megtehetjük.
A már meglévő technikákat felhasználva virtuális operációs rendszereket, és komplett Office eszközcsomagot tudunk létrehozni, ahol a böngészőben (akár egy mobilon is) szinte mindazt végrehajthatjuk, amit egy átlagos számítógépen. Eközben adatainkat, és társainkat a világ bármely pontjáról elérhetjük.
Testreszabható, közösen épülő internetes szolgáltatások
Korábban a webet csak hírforrásként használtuk, ma fontos közösségépítő szerepe van. Mint sok technikai vívmánynál, itt is többségében a fiatalok az első felhasználók. Ők alkotják a tartalmak nagy többségét az új alkalmazásokhoz. Ráadásul életkorukból adódóan könnyebben alakítanak ki kapcsolatokat is, így létrehozva az internetes társadalmat.
A mai generáció bizony „fél életét” a számítógép előtt ülve tölti, hisz legtöbb szükségletét kielégíti. Szórakoztat, tanít, híreket szolgál, kapcsolatokat épít, és segít a munkában. Mivel ennyi mindent (sőt még többet) nyújt egyszerre, ezért aktívan részt veszünk a szervezésében, és igyekszünk a saját szájízünknek megfelelően alakítani. Ezért fontos a minél nagyobb testreszabhatóság. Ezen kívül még a kapcsolatok játszanak fontos szerepet, hisz a web mindenkié, ezért együtt kell alakítanunk. A kapcsolat pedig nem jöhet létre kommunikáció nélkül. Ahogy egyre gyorsabban fejlődött az internet, úgy egyre gyorsabb kommunikációra volt szükség: először kialakultak a levelezőlisták, majd a fórumok, és végül a chatek, valamint a blogok.
Ám újabban nemcsak a tartalmat, hanem egyre inkább az oldalakat is szerkesztjük. Gondoljunk csak a sok testreszabható kezdőlapra, vagy épp a könnyen létrehozható, és teljesen személyre szabható blogokra, személyes oldalakra. Az utóbbiak, bár már a kezdetek óta léteznek, mégis igazán most terjedtek el. Ez egy részben köszönhető a netezők megnövekedett létszámának is, de főként a közösségi élet interneten való megjelenésének tudható be. Hisz a bloggerek többsége csak azért tartja fent az oldalát, hogy tapasztalatait megossza társaival (énblog), és hogy azok hozzászóljanak. Hozzászóljanak, azaz kommunikáljanak vele. Így kialakul egy közösség a blogon, illetve a közösség tagjainak blogjain, ezért találkozunk jórészt mindig ugyanazokkal a nevekkel a hozzászólásokban. Ez egyben egyfajta belterjesség is.
Újraszerveződő közösségek
Mivel senki sem egyforma, így nemcsak egy, hanem több csoporthoz is tartozik egyszerre. Például tartozhat egyrészt a családjához, másrészt a barátaihoz (valószínűleg ők írnak a blogjára), harmadrészt a munkahelyéhez (kollégák, céges honlap), és az érdeklődési körei alapján a megfelelő csoportokba (sport, kedvencek, stb.). Így az emberek által a való életben ismert közegek a weben is megjelennek, és a való élet egyfajta lenyomataként újra szerveződnek. Természetesen nem egy-az-egyben a való élet másolata: könnyen bővülhet sok új kapcsolattal, és sajnos még nem mindenki számára elérhető az internet.
Ami a legnagyszerűbb ebben az új társadalomban, hogy hatalmas közösségi munkát végez. Például pár év alatt megírt egy az Encyclopedia Britannica-val vetekvő internetes tudásbázist. Vagy épp folyamatosan rendszerezi a saját maga által generált hatalmas mennyiségű tartalmat. És persze rengeteg médiát (képet, videót, zenét, vagy egyéb dokumentumot) hoz létre, szerkeszt, és terjeszt.
Az internet egyik legnagyobb lehetősége a megosztás, és ezt igyekszünk is kihasználni. A felhasználók szinte minden munkájukat megosztják, bárkinek elérhetővé teszik. Ezt főként a neten uralkodó „hangulat” idézi elő. Itt a személyes információkon kívül szinte semmi sem tabu, és semmi sem titkos. Akár ki is nézhetik az embert, ha nem oszt meg valamit, ami másoknak fontos, vagy érdekes lehet. Az életben a testközeli kapcsolatok által az ember zárkózottabb, és sokkal kevésbé barátságos idegenekkel szemben, illetve nincsenek mindenkinek egyenlő lehetőségei. Mivel a számítógép előtt ülve nem érezzük magunkat veszélyeztetve, így sokkal nyíltabban viselkedünk. Ezáltal alakulhatott ki ez a fantasztikus környezet, melyben mindenki szerző, társszerző, és terjesztő is egyben. Tegyük hozzá, hogy a való életben nem valószínű, hogy kialakulhatna egy hasonló társadalom.
Internetes alapműveltség
Tehát az internetes szokásaink megváltoztak, és kialakult egy internetes társadalom. Egy társadalom, melyben fontos szerepet játszik az internetes alapműveltség. Mint már említettük a társadalom gyorsan, és hatékonyan reagál az oda nem illő emberekre (magyarul kiközösítik az illetőt). Itt ugyanúgy vigyázni kell, hogy mit mondunk, írunk, vagy rajzolunk, csak a határok (jó és rossz között) sokkal elmosódottabbak, és legtöbbször igen tágak. Ezért is fontos az alapműveltség és a szabályok tisztán látása. A kettő közötti különbség az, hogy míg a szabályok (lásd: felhasználási feltételek, moderálás) le vannak írva, addig az alapműveltség leginkább tapasztalati úton szerezhető meg. Ilyenek például gépeléskor a különböző rövidítések használata, és az adott téma alapjai. Ezekkel azért nem árt tisztában lenni, mert itt bizony nagy valószínűséggel „kizárnak”, ha kiderül rólad, hogy semmit nem tudsz (a témáról).
Alapműveltséghez tartozik a HTML?
De ami a legérdekesebb, és fontos is, az az alapműveltség informatikai része. Ezen az egyre nagyobb HTML, és egyéb webbel kapcsolatos szakmai tudást értjük. Ugyanis ahogy egyre nő a saját honlapok, blogok száma, úgy egyre többen látnak bele a weboldalak belsejébe. Például egy hétköznapi internetező valószínűleg még soha nem látott forráskódot. Ám egy blogoló, aki nap mint nap belép a blogja adminisztrációs felületére valószínűleg már észrevette, és megnézte az ott szerkeszthető CSS, és egyéb fájlokat.
Ez még korántsem szakmai tudás, de már egy lépés afelé. Egyre többen készítenek saját maguk honlapot kevés programozói tudással, amit a neten szedtek össze. És persze ez annak is köszönhető, hogy az olyan bonyolultabb rendszereknél, mint a fent említett blogok sokszor előfordulnak komolyabb feladatok is. Ilyenkor egy alapos leírást követve kell az egyébként mezei felhasználónak egy számára elég bonyolult (na és persze érthetetlen) műveletet elvégeznie: például átírni a kód egy részét, egy megadott mintára, vagy épp átalakítani a blogmotort különböző eszközökkel. Vagy ide sorolhatnánk a sok helyen használt HTML tageket, melyekkel egy szöveg írásakor kerülnek szembe a felhasználók - már itt megtanulnak egy kicsit programozni.
Így hát egyre tágul az internetes alapműveltség köre. Talán nemsokára alaptudás lesz a HTML is? Lehet, hogy a programozóknak nemsokára már csak pusztán a motort kell megírniuk, és a kinézetet már minden felhasználó maga kódolja le? Bár nem hinnénk, hogy idáig a közeljövőben eljutunk, ám korántsem elhanyagolható tényező, hogy a felhasználók nemcsak a tartalom létrehozásában, de akár a programozásban is kulcsszerepet tölthetnek be a jövőben.
Sok minden lehetséges, és biztos, hogy szintén sok minden változott, és változik meg a jövőben a weben. Hogy mit hoz a jövő, azt már sokan feszegették. Az internet átalakítja életünket és a kultúránkra, kihatással van a társadalmunkra is, de semmiképp se feledkezzünk meg az árnyoldaláról sem. Alakítsuk tovább együtt az internetes társadalmat, annak szokásait, és műveltségét!
Annyi kiegészítéssel élnék, hogy lassan nem a HTML, hanem a CSS az említett alapműveltségbe tartozó tudás. Másrészt az új eszközök készségszintű és célszerű használatának elterjedésére még jó pár évet várnunk kell, hiszen ma is a felhasználók jó fele pl. elfelejti az e-mailben kitölteni a tárgy mezőt, aztán csodálkozik, hogy senki nem kapja meg a leveleit, mert a spamszűrők kiirtják...
PozAko: igazad van, a tecnika egyelőre gyorsabban fejlődik, mint ahogy a userek tanulnak. Nyílván ez azért lassú folyamat. Valószínüleg a technika előbb fog alkalmazkodni hozzájuk, mint ők hozzá. Magyarul nem fognak kódokat böngészni. Ha egy nyelv elég egyszerű, akkor egy sima szerver-oldali programmal elő lehet állítani egy valid! oldalt. Ez szerintem már most is lehetséges. Csak épp még senki sem csinált (vagy csak most nem jut eszembe) igazi webes kódgenerátort (Web-Dreamwaver). A mostani "oldalépítgetők" meg inkább csak dobozkák tologatása, ami nem teljesen fedi a kódgenerálást, vagy túl bonyolultak egy átlag usernek.
Talán a legelőrehaladottabbak az AJAXos framework-ök ilyen téren. Már csak egy kezelőfelület kell nekik, és máris bárki beágyazgathatná az oldalába az effekteket, ami ugyan még kevés, hisz kell hozzá HTML meg CSS is.
Mégmesszebb menve eljutottam a PHP generálásig is, de az tényleg túl bonyolult lenne: alkalmazást fejleszteni egy átlag usernek. :-))
Melody Girl - 2008. február 20. 14:53 - válasz erre
A legelso hozzaszolonak mi a kifogasa a cikk ellen ? Szerintem teljesen realis dolgot irt le. Nekem tetszik a cikk .... :) ... Es a HTML-t atlehetne irni CSS-re .
Sziasztok :D
WLNGkJeTJWdvB - 2009. július 29. 09:59 - válasz erre
gQJGSr srscpvsc yjmgqeqg ztdwciia
BwVaNcYeu - 2009. augusztus 01. 02:23 - válasz erre
mtjqcilt qmxwipsi qzysttfu
VZeyEfEUQCR - 2009. augusztus 01. 03:46 - válasz erre
sdfdunbp vivabjgz qqagxaed
KAnWVsvfBDLQ - 2009. augusztus 01. 05:05 - válasz erre
delleqbb akbsrrsd swbwcldv
bBPjMukpiISyUFECHQy - 2009. augusztus 01. 06:25 - válasz erre
etsowixr igrvjrhe xhsctcej
YbKcUSuYORinZcWFqZ - 2009. augusztus 01. 07:45 - válasz erre
zagjxjhm bldwpisw jrwirdtg
vtPfLzJfA - 2009. augusztus 09. 15:57 - válasz erre
fmyrhors urmlpmvh crasppkt
MRCpuEkyvd - 2009. augusztus 09. 17:23 - válasz erre
zezqjepp tgvcsehh zsmxoolo
yvDMKJqHrSJfd - 2009. augusztus 09. 18:48 - válasz erre
tiuhlsdk auashfzz zmjylmyr
PJZwohQdKR - 2009. augusztus 09. 20:10 - válasz erre
fnocrxni hsuhmrsb llkdxxbm
BzJJWQUzJjVL - 2009. augusztus 09. 21:38 - válasz erre
zugejbsl vobmvknw plbylvmk
ehUxqoxvHDL - 2009. augusztus 14. 10:05 - válasz erre
mcxtvcme wruxcwea yffnfccr
XLHVaBoOfaqwkdXQD - 2009. augusztus 14. 11:30 - válasz erre
fampviwp axrdnnpg ydrxhrzn
tToFrBhfamNpWP - 2009. augusztus 14. 12:51 - válasz erre
kixuxnau xhtydyxo yqobkkqv
MZeIiGzwzdiiEPX - 2009. augusztus 14. 14:17 - válasz erre
oawsdpeb acpkswpr ujnbjcdd
uyOTvsMpdhkCyJtYpv - 2009. augusztus 14. 15:46 - válasz erre
zurdmvfb wlgbnsky iysqsjdo
RxGhOhYkkg - 2009. augusztus 14. 17:10 - válasz erre
jwlffsby orxbhwyo giahigyz
SQifVPkRkWNJFE - 2009. augusztus 14. 18:40 - válasz erre
pjkgxjdr jdttavnp kjnkvqwb
WdODuiWCPQB - 2009. augusztus 14. 20:05 - válasz erre
jvkmsags oldejzhk sfutkeal
iLMrJIpbVcKKv - 2009. augusztus 14. 21:30 - válasz erre
flonnnfc eumtoleh qkxkagrs
sZtMqeWuDgxKscygAi - 2009. augusztus 14. 22:50 - válasz erre