Kína először betilt, majd mérlegel, aztán megszüli a spanyolviaszt. Az Internet terén (is) meglehetősen alternatív gondolkodású kormány legutóbb például a Wikipediat zárta el a felhasználók elől, a kárpótlás azonban hamar jött: itt a Baidupedia, a cenzúrázott tudásra éhezők enciklopédiája.
A tudás egyetemes - gondoltuk. Az internetes enciklopédia ezt az egyetemes tudást teszi ingyenessé és hozzáférhetővé. A felhasználók által írott-szerkesztett online enciklopédiák pedig a hozzáférhető tudást interaktívvá tették, hogy érezd: része vagy a tudás nagy körforgásának. A tudás szabadság - megszületett az eszme, amelyben hiszünk.
Megmondom mire klikkelsz
Ezzel szemben a kínai kormány egy ideje már nyíltan vállalja "alternatív gondolkodásmódját": kell egy Nagy Testvér, aki a kis testvér kezét fogja. De állandóan fogja s aggódó tekintetével minden mozdulatát követi. Újabban főleg a mutatóujját. Mert bizony - ki hitte volna - nem mindegy, hogy mire klikkel a kistesó.
A vezető kínai internetes keresővállalat megjelentetett egy online, felhasználók által szerkesztett enciklopédiát, amely a kínai kormány által betiltott amerikai Wikipedia modellje szerint készült. A Baidu.com újabb szolgáltatását, a Baidupediát komoly cenzúrának vetik alá, hogy semmilyen formában ne sérthesse a kínai kormány érdekeit.
Az amerikai Wikipedia hamar népszerűvé vált a kínai felhasználók között, egészen 2005-ig, amikor a Nagy Testér betiltotta. Kína szigorú törvényekkel korlátozza az Internet használatát és minden, a rendszerre veszélyesnek tűnő tartalmat betilt, beleértve a Tianamnen téri mészárlásra és a híresebb disszidensekre való utalásokat is.
Bonyolult piac
Az új kínai szolgáltatás egy hónapja működik és a Baidu főnökének állítása szerint "első fogadtatása nagyon bíztató volt". Robin Li az angol Financial Times újság riporterének elmondta, hogy enciklopédiájukat a Wikipedia mintájára tervezték, ugyanakkor kijelentette, hogy nem volt tudomása arról, hogy Peking betiltotta volna a Wikipediát.
A Financial Times szerint a Baidu megóvja a felhasználókat bármilyen információtól, amely "baljós színekben ecseteli a jelenlegi belföldi állapotokat", vagy "támadja a hatóság intézményeit", vagy netán "lélektelen vagy káros világkép számára csinál propagandát". A tudósítók szerint a szolgáltatás nem csak azt fedi fel, hogy milyen kényes dolog a kínai piacon való részvétel, hanem miközben Peking külföldi weboldalak ezreit tiltja be, lehetőségeket is ad a helyi webfejlesztők kezébe.
Az elmúlt hónapban a Google is leleplezte a nagy lehetőségekkel kecsegtető kínai szolgáltatásait, miközben erőteljes érveket próbált kidolgozni abbéli döntése mellett, hogy miért korlátozza a felhasználók hozzáférését bizonyos weboldalakhoz. Eric Schmidt vezérigazgató azt állította, hogy a Googlenak nem volt más választása, el kellett fogadnia a korlátozásokat, ha részt akart venni a kínai internetpiacon. Kínában az internetfelhasználók száma két év alatt elérheti a 187 milliót. Meddig lehet ennyi embert az orránál fogva vezetni? És miért?