Mire klikkelnek ma leginkább az internet orosz-felének, a Runet szörfölői? Talán a legújabb Putyin elnökről szóló viccet olvassák a vladimir.vladimirovich.ru-n vagy a lakások árát nézik az izrukvruki.org-on? Vagy kedvenc hírportáljuk frissítéseit nézik meg először? Egy képviselő szerint a net nem más, mint egy pöcegödör.
Vladimir Kara-Murza, akinek a karrierje lényegében megegyezik az orosz független tévé történetével, azt állítja, hogy az orosz felhasználók csupán "lábbelit vásárolnak" az interneten. Nem hisz abban, hogy az internet híradócsatornaként is jelentős szerepet játszik a mai Oroszországban. A televízió a fő hírcsatorna Oroszországban - állítja -, ráadásul a földi sugársású televíziózást határozottan ellenőrzi a Kreml.
Az orosz televíziózás harcedzett újságírójaként Kara-Murza talán kételkedhet az új média erejében, de az ország internet-közösségeinek gyors növekedése mutatja ennek potenciálját.
Egy évtizednyi híráradat
Az internetes hír mint olyan Oroszországban az 1996-os választások idején vált nagykorúvá, ekkor már az interneten is közzétették a választások eredményét - szól az érv egy tanulmányban. Ekkor még kevesebb mint 5.000 felhasználót tartottak nyilván, közülük sokan voltak külföldiek. Az ezredfordulón Oroszországban már kb. 2 millió internetfelhasználót számoltak, mára közel 24 millióan interneteznek rendszeresen.
Bár az összlakosság 16,5%-t kitevő orosz internetes közösség elmarad az Európai Úniós 50%-os átlagtól, vagy az új tagállamok 30%-os átlagától, mégis a felhasználók számának ilyen szintű növekedése még a legmerészebb előrejelzéseket is túlszárnyalta.
"Általában igaz az a megállapítás, hogy az orosz weboldalak látogatóinak csak 40%-a lakik az országban, 60%-a pedig külföldi látogató - erősíti meg Dmitrij Shishkin, a BBCRussian.com vezető szerkesztője. "Az utóbbi öt évben azonban jelentős ütemben nőtt a belföldi látogatók száma, akik főképpen az oroszországi és az ex-szovjet tagállamokban élő oroszul beszélő felhasználók közül származnak." Az internethasználat a legmagasabb Moszkvában és Közép-Oroszországban, de a fejlődő telekommunikációnak hála például a Szibéria lakosságának 12%-a felhasználóvá vált.
Növekszik az elvárás is az orosz felhasználók körében: a dial-up megoldás helyett inkább a szélessávú internethozzáférést részesítik előnyben, ugyanakkor többen a munkahelyükről csatlakoznak a világhálóra. Ha adott az információs technológia, felmerül a következő probléma: hiteles-e az aktuális információ?
Alternatívák
Vladimir Kara-Murza jelenlegi munkaadója az RTVi, egy amerikai székhelyű csatorna, amelynek az alapítója Vladimir Gusinsky, a bukott oligarcha, aki a 90-es években a legfontosabb magántulajdonban lévő tévécsatorna, az NTV mögött állt. Az RTVi tudósításait az oroszországi nézők műholdvevő segítségével vagy az interneten kísérhetik figyelemmel. Az internet természetesen nem csupán a tévécsatorna híreinek hordozója: az RTVi tulajdonában van a newsru.com, mely közismerten naprakész hírekkel várja olvasóközönségét.
A felfutóban lévő orosz weboldalak mint például a híreket szolgáltató utro.ru vagy a kommentárokat, jegyzeteket publikáló expert.ru versenyben áll a hagyományos újságok - mint például az izvestia.ru - internetes verzióival, miközben a BBC és több más külföldi média is folyamatosan jeleníti meg saját cirill szolgáltatásait az interneten.
Ha a felhasználó a hivatalos verziótól eltérő információt szeretne kapni például a csecsen konfliktusról, meglátogathatja a felkelés-párti orosz nyelvű külföldi weboldalakat, amilyen például a chechenpress.co.uk, vagy oroszországi csecsen weboldalakon böngészhet, ilyen például a savechechnya.narod.ru.
Megpendített háló
Rögtön azután, hogy az orosz parlament napirendre tűzte az internetes tartalmakat érintő törvényeket, megkondultak a vészharangok. Többen az gondolták, hogy a Kreml arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a Runetet, miután néhány nagyobb újság és rádióállomás kivételével megfékezte a televíziót. A jelenlegi törvények egy késelőnek (aki vélhetőleg antiszemita weboldalakat látogatott) az egyik moszkvai zsinagóga elleni támadása által indíttatva az extremitások, vagyis a "fasizmus, a nacionalizmus és a vallási vagy az etnikumok közötti viszályra való felbujtás" felszámolását célozzák.
Több parlamenti képviselő támadta az intenetet, egyikük még pöcegödörnek is titulálta, ennek ellenére a jelek szerint nem valószínű, hogy az államnak komoly szándékában áll hatalmát az interneten gyakorolni.
"Hall az ember mindenféle beszédet az internet korlátozásáról, de hát ez nem meglepő, híresztelés mindenhol létezik, ennek ellenére nem készül törvénymódosításra a kormány" - közölte a Duma egyik hivatalnoka, aki részt vett az új törvényjavaslat megfogalmazásában. "A Kínai Nagy Tűzfalhoz hasonló általános szűrő bevezetése jelenleg nem képezi vita tárgyát, mert ez nem fér össze a mostani politikai szellemiséggel - nem lehetne megszavaztatni, irreális gondolat."
Ugyanakkor a hagyományos média keserű tapasztalata azt sugallja, hogy amint meglesz az a bizonyos számú orosz felhasználó aki nem csak "lábbeli vásárlás" miatt böngészget az interneten, elképzelhető, hogy megtörténik valamilyen politikai beavatkozás. Ám azt jelen pillanatban is büntetlenül ki lehet jelenteni, hogy az internetes "rendfenntartás" nem más mint egy újabb underground rablómese. Talán.