Ilyen alkalom néhány évente csak egyszer adódik: egy stabillá váló Debian kiadásról adunk hírt. Ennek kapcsán elmélkedünk egy kicsit a Debianról mint operációs rendszerről, a fejlesztés felépítéséről, valamint eláruljuk azt a titkot is, hogy valójában évek óta lehet használni a mostani kiadást. Miért is? Az indokláshoz menjünk beljebb.
Ha Linuxot használó embereket laikusok kérdeznek meg arról, hogy mi is az a Debian, általában elkezdenek hümmögni. Valahogy olyan dolog lehet ez, mint ahogy a Ferrarival is van az ember: arról lehet mesélni, hogy az egy nagyon szép piros sportautó, de arról mesélni, hogy milyen vezetni, és milyen vele 300km/órával száguldani, azt csak az értheti, aki már próbálta. Nem mintha egy Debian rendszerrel nem lenne probléma, és minden mindig tökéletesen működne benne, (mutasson valaki ilyen rendszert, és a világ összes informatikusa megcsókolja a lába nyomát) mindenesetre aki megtanul egy Debianos rendszeren problémát megoldani, annak később túl nagy gondot nem okoz más sem.
Na jó, ne polírozzuk agyon, ez is „csak” egy rendszer. nézzük is meg mitől olyan amilyen:
A Debian fejlesztési stratégia
Ennél a rendszernél talán a legnagyobb hangsúlyt a biztonságra fektetik. Alapvetően szerver oprendszernek készül, emiatt az esődleges szempont, hogy nem lehet benne biztonsági rés, olyan hiba, ami stabilitást, adatvesztést, készenléti idő vesztést okoz. Hogy ezt hogyan lehet elérni? Az egyik ok a fejlesztésben, a fejlesztési ágak feloszláában rejlik:
A fejlesztés menete
Debianéknál a fejlesztés három (illetve négy) ágra oszlik:
- Legfelül található egy experimental ág. ide kerülnek azok a program változatok, amikről még senki nem tud semmit. (ne felejtsük el: nyílt forráskódú rendszer révén az itt található programok találhatók meg más disztribúciókban is, nem ebben tér el a többitől.) Ebben az ágban találhatóak a legfrissebb variánsok, értelemszerűen igen magas kockázati értékkel biztonsági szempontból. Ez az ág kizárólag fejlsztőknek szól, semmilyen garancia nincs a működőképességre.
- A nagyközönség számára a legfelső publikus ág a Sid amely a „Still in development” rövidítése, másnéven ez az unstable ág. Nevében ugyan instabil, azonban két év tartós és megerőltető használat után bátran kimerem jelenteni, hogy semmivel sem labilisabb, mint tetszőleges más rendszer, beleértve Linuxot és Windowst. Ez az ág a fejlesztő szellemű felhasználóknak szól, akik nem riadnak vissza attól, ha valami nem működik (van hogy egy napig (!) várni kell a javításra...) illetve azoknak, akik szeretik, ha rendszerük mindig naprakész, és a legújabb programváltozatokat tartalmazza. A Sid neve mindig Sid marad, nem változik.
- Ezalatt eggyel található a testing változat. Ez a fejlesztési ág tartalmazza a majdan stabil kiadásként megjelenő rendszert. A fejlesztés ennek szellemében zajlik: a programok megfelelő kiválasztása, és a verzió meghatározása után elkezdik kigyomlálni belőle az összes létező hibát, és ha ez eléri a nullát, akkor kiadják stabilként. Nos, ez történt a Sarge-al is. Az új testing változat neve nagy valószínüség szerint Etch lesz.
- A mindenkori stabil változat az aktuális stable disztró, a mai naptól ennek neve Sarge, mindenki jegyezze meg rendesen. A kiadás pillanatától ebbe az ágba csak hibajavítások kerülnek, néhány ritka esetet leszámítva. Fentebb azt állítottuk, hogy akkor lesz stable, ha nincsenek benne hibák, ezt a látszólagos ellentmondást itt korrigálnánk: egyrészt a kiadás után előkerülő hibák, biztonsági rések javításáról van szó, másrészt olyan -nem életbevágó- apró hibákról, melyek nem számítanak kiadást akadályozó hibának, de később nem vesznek a feledés homályába. Az előző stabil kiadás neve egyébként Woody volt, meg nem lehet számolni jelenleg hány szerveren található meg ez a kiadás.
A Debian változatok egyébként a Toy Story című nagy sikerű animációs filmből kapják nevüket.
A fent leírtak alapján egész világos, hogy sokak számára a tényleges kiadás dátuma valójában lényegtelen, hiszen az elmúlt időszakban is Debian Sarge volt a rendszerük, csak idáig még más volt a státusza. Nos, ez így van. Ellentétben sok más dobozos disztróval, Debianból azt az ágat használja az ember amelyiket szeretné. A kiadás ilyen szempontból jelképes dolog, illetve ennél valahol sokkal több:
A Debian fejlesztői szerint a Sarge elég biztonságos ahhoz, hogy tetszőleges helyen, tetszőleges szerverfunkciókat ellásson. Jól gondoljuk át mit jelent ez a mondat. Az előző stabil kiadás (Woody) 2002 július 19-én jelent meg. Azóta fejlesztik a mostani kiadást, és most jutottak el oda, hogy ki merik adni.
Habár feltörhetetlen rendszer nincs, ez a megoldás elvileg valamiféle garancia arra, hogy túl nagy bajok ekörül a rendszer körül ne legyenek.
Van ennek egy hátulütője is: Normál otthoni használatra a mindenkori stabil kiadás - főleg a következő kiadás előtt egy éven belül – gyakorlatilag alkalmatlan, mert a csomagok benne igen elavultak. Konkrét példa: a Woody nem tartalmaz Firefox böngészőt, csak egy nagyon régi kiadású Mozillát. Temészetesen forrásból, vagy mások által a disztóhoz készített Debian csomagból felrakhatunk rá, de ezzel -biztonsági szempontból- potenciális réseket helyezünk el, ami távolról sem szerencsés. (megjegyeznénk, hogy ezek a rések „méretükben” nem képviselnek egy nagyságrendet például egy Internet Explorer ismert, de idáig ki nem javított hibáihoz hasonlítva.)
Mi teszi különlegessé a Debiant?
Ez egy kényes kérdés. Ehelyütt kizárólag Bbt saját véleménye szerepel, és ezt azért emelnénk ki, mert még Linuxos berkekben is igen durva elfajuló viták szoktak kialakulni az egyes disztribúciók hívei közt, és akkor még szót sem ejtettünk egy esetleges Windows kontra Linux örökzöldről.
Könnyen belátható, hogy a fenti fejlesztési stratégia leghangsúlyosabb pontja a biztonság. Ez a mai világot, és a mai internetbiztonságot figyelembe véve nagyon fontos dolog.
Egy Debian rendszer emellett igen könnyen karbantartható. Egy másik disztribúció fejlesztői szerint ugyan a csomagkezelés nem a legfontosabb dolog, de nem elhanyagolható, hogy milyen kényelmes és egyszerű naprakészen tartani rendszerünket, esetleg új programokat telepíteni az apt-get/dpkg parancsok segítségével.
Nem elhanyagolható dolog, hogy maga a fejlesztés mennyi embert mozgat meg, nagyrészt nonprofit alapon, (a Debian nem volt és nem is lesz fizetős, emiatt bolti dobozos kiadása sincs) a világ minden táján akad fejlesztő, aki tudása legjavát adja a rendszerbe, ennek következménye, hogy maga a rendszer nagy tempóban fejlődik és frissül. (a stabil ágban talált biztonsági hibákat általában 24 órán belül kijavítják.)
Sorolhatnám tovább. Akinek ilyen igény van, jusson eszébe a piros Ferrari.
Az ellenkezők érvei egyébként általában a stabil kiadás elavultságára vonatkoznak, illetve hogy bináris csomagokkal ellátott disztribúció révén lassabb, mint egy forrás alapú.
Természetesen akkor korrekt a dolog, ha beszélünk a rendszer árnyékos oldaláról is.
Ezt a rendszert minden ellenkező híresztelések ellenére nem kezdőknek találták ki. Ugyan nincs semmi misztikus a telepítésében, és karbantartásában, azonban mivel nem cél, hogy minden kezdő ezt használja, ezért csilli-villi beállításvarázslós - beszélő gemkapcsos segítségekben ne reménykedjünk. Itt bizony ha valami gond van, azt nekünk kézzel kell megoldani, gyakorlatilag szigorúan konzolt használva, és szöveges konfigurációs fájlok belsejében matatva. Ez ugyan nem meglepő, ha belegondolunk, hogy ezt a rendszert szerverekre fejlesztik, ahova tisztességes rendszergazda nem rak grafikus felületet. (alapból maga a telepítés nem is tartalmazza a grafikus felületet.)
Azért a feladat nem lehetetlen, nagyon jó leírások is segítik a bátor vállalkozókat, és maga rendszer is kiválóan alkalmas otthoni használatra is. Vagy használhatunk Ubuntut, ami lényegében a Debian Sid egyik pillanatnyi állapotának átgondolása.
A másik fele, amiről már volt szó: a mindenkori stabil kiadás elavult otthonra, de annyi baj legyen, azért van a testing ág...
Végszóként Megjelent. Igazából szakmai körökben ennél többet nem lehet mondani. Mindenki kicsit meghatódik, áradozós cikkek és hozzászólások születnek (ez alól mi sem vagyunk kivételek), és kiváncsian várja mindenki a folytatást. Az élet megy tovább, rendszergazdák egy része vakarja a fejét és használja tovább az előző kiadást, másik része vakarja a fejét, majd sóhajtozva nekiáll átnézni milyen problémákat jelent rendszereinek átállítása az új stabilra. Az élet közben megy tovább, hogy ezzel a cseppet sem elcsépelt gondolattal éljünk, a SID csomagjai átkerülnek a testing ágba, kapnak egy nevet, a következő stabil kiadás nevét, és elkezdődik a tesztelés elölről, amíg majd 2008 magasságában ismét eljön az az idő, hogy egy pillanatra megálljon mindenki, és megnézze az új stabil Debiant. Bár az még messze van, de reméljük arról is ugyanígy tudósíthatjuk a tisztelt felhasználókat.
Aki még nem próbálta, gondolja át mit vesz a nyakába, majd tegye meg. Szándékosan nem írunk letöltési forrást.
A projekt bázisa, nagy mennyiségű dokumentáció, segítség, letöltési link itt található.
Hardver
Ilyen alkalom néhány évente csak egyszer adódik: egy stabillá váló Debian kiadásról adunk hírt. Ennek kapcsán elmélkedünk egy kicsit a Debianról mint operációs rendszerről, a fejlesztés felépítéséről, valamint eláruljuk azt a titkot is, hogy valójában évek óta lehet használni a mostani kiadást. Miért is? Az indokláshoz menjünk beljebb.
