Ma jelent meg a Frugalware Linux, egy magyar fejlesztésű disztribúció stabil kiadása. Nosza rajta, gyorsan elkaptuk a project fejét Vajna Miklóst, és megkérdeztük egy interjú keretében mit is kell tudni a Frugalról, miként vélekedik a Linux jövőjéről, és hogy miért tudunk (hallunk) olyan keveset erről a disztribúcióról.
Ez az interjú egyébként reményeink szerint egy interjúsorozat első része, melyben magyar projectek vezetőit kérdezzük ki mindenféle hasznos és érdekes dologról. A jox.hu nevében Bbt (Bodnár Balázs) kérdezett.
jox.hu (Bbt): Először is szeretnék gratulálni az új kiadáshoz, első kérdésnek stílszerű is: mióta is van Frugalware Linux? Ez most hányadik kiadásotok?
Vajna Miklós: Az első ötlet, hogy kéne ilyet csinálni, 2003 áprilisában született meg, de senki sem úgy születik, hogy tud disztribúciót készíteni, így az elején lassan haladtam. Tovább lassította a helyzetet, hogy a Frugalware Linux nem egy másik disztribúció forkja, hanem önálló, így az első olyan kiadás, amelyet már mások is tesztelhettek csak 2004-ben született meg. Stabil kiadásból ez a második, összességében ez a nyolcadik.
jox.hu: Nulláról indítani egy disztrót, az igen kemény dolog... Semmit nem vettetek át mástól? Csomagkezelés, scriptek, ilyesmi? Melyik disztróhoz tudnád a legjobban hasonlítani a Frugalt?
VMiklos: Leginkább a Slackwarehez, hiszen ezt használtam előtte, például a partíciók ellenőrzése a rendszerindítás elején majdnem egy az egyben a Slackwareből lett átvéve. A csomagkezelő szintén nem a mi munkánk, Judd Vinet (egy kanadai srác) csomagkezelőjét vettük alapul, valamint folyamatosan küldjük vissza neki mi is a patcheket.
jox.hu: Tudtok valamilyen adatot, hányan is használják jelenleg?
VMiklos: Mint minden szabad szoftvernél, itt is sok mirror van, szabadon lehet letölteni, így nehéz megbecsülni: körülbelül 4000 FTP letöltést regisztráltunk.
jox.hu: Ez igen szép teljesítmény, ahhoz képest, hogy a "konkurens" magyar disztribúciókról mennyit hallani, rólatok meg szinte semmit...
VMiklos: Talán azért, mert reklámozni stabil kiadást érdemes, az előző, 0.1-nek pedig a végfelhasználók szempontjából komoly hiányosságai voltak, például nem tartalmazta a GNOME környezetet. Azt gondolom ez most a közeljövőben változni fog.
jox.hu: Apropó, végfelhasználók. A honlapotokon olvasható, idézem: "A Frugalware egy általános célú Linux-disztribúció, mely a középhaladó felhasználóknak lett kitalálva, akik nem ijednek meg a karakteres felülettől." Mit jelent ez nagy vonalakban? Mennyire hardcore disztróról van szó?
VMiklos: Arról van szó, hogy aki továbbra is egérrel szeretne mindent beállítani, és úgy gondolja, hogy nehézségei akadhatnak egy konzolos telepítővel, annak nem ajánljuk, mivel a beállítóprogramok nagy része, valamint (jelenleg) a telepítő is karakteres felületet használ.
jox.hu: Mernéd kezdőknek ajánlani?
VMiklos: Azoknak, akik amiatt kezdenek el Linuxozni, mert látják, hogy milyen poén (pl.scriptelhetőség), tehát hogy valamit pötyög egy ilyen parancssorba, és utána 2 perc alatt megcsinálja azt, amit én 1 óráig kattintgatnék, és hasonlók, azoknak nyugodtan. Akik csak szeretnének egy másik rendszert, ami nem fagy le (és hasonlók: tehát nincsenek nagyon igényeik), azoknak lehet jobb egy kattintgatósabb disztróval kezdeniük.
jox.hu: Hányan dolgoztok a fejlesztésén?
VMiklos: Van egy belső mag (10 fő) akik kizárólag magyarok, majd eköré csoportosul több contributor (beszállító) akikkel már nem állunk napi kapcsolatban, kisebb fejlesztéseken, bugfixeken dolgoznak, de ezeket sem szabad lebecsülni. Végezetül nem sorolnám a fejlesztők közé a fordítókat, de ők is a disztribúción dolgoznak.
jox.hu: Rengeteg munka van egy disztribúció körül, hogy jut minderre időtök? Főállásban fejlesztitek, vagy csak hobbiból?
VMiklos: Nem, hobbiból csináljuk.
jox.hu: Milyen cég, vagy cégek állnak mögöttetek?
VMiklos: Cég nem áll a projekt mögött, de szerencsére támogatóink vannak. A szervereinket egyetemek hosztolják, így a fenntartásukról (net, áram, stb.) ők gondoskodnak.
jox.hu: Terveztek ezen változtatni? Úgy értem várható, hogy előbb utóbb "hivatalos" formát ölt a project, vagy várhatóan "hobbi fejlesztés" marad? (Elveitekhez tartozik-e ez a fajta szabadság?)
VMiklos: A Frugalware mindig is szabadon letölthető lesz. Azt viszont el tudjuk képzelni, hogy a jövőben majd meg lehet vásárolni dobozban is, felhasználói kézikönyvvel, támogatással, stb. De ez még messze van :-)
jox.hu: Nézegetve a distrowatch.com-ot, igen sok disztribúciót látunk. Mi vitt rá titeket, hogy egy újjal rukkoljatok elő?
VMiklos: Ha ezekből leszámítod a live-cdket, ill. a Debian-forkokat, akkor már nincs is olyan sok ;-) A projekt elindítása előtt Slackware Linuxot használtam, és alapvetően három nagy hiányosságot tapasztaltam: lassú csomagkezelő (shell-scriptben írodott, a mienk c-ben), a rendszer távoli frissítése nem megoldott (telepítés FTP-ről, függőségek), valamint a nem-angol nyelvek támogatásának hiánya. Nem láttam még a Frugalware-en kívül más disztribúciót, ahol a rendszer indító- és leállító scriptek magyarul szóltak volna a felhasználókhoz és nem kizárólag magyaroknak készült - lásd UHU-Linux.
jox.hu: Erre a nyelv dologra még visszatérünk, beszélgessünk még egy kicsit a csomagkezelésetekről. Milyen állat az az fpm?
VMiklos: Az fpm egy egyszerű tar.gz, azért kapott külön kiterjesztést, hogy a forráscsomagokkal ne keverjük össze őket. A gyökérkönyvtárban pedig .FOO formátumban vannak leírófájlok amik a függőségeket, csomagleírást, stb. tartalmazzák. Az ötlet szintén a Slackware-ből jött: ott egy /install könyvtárban vannak ezek a fájlok.
jox.hu: Tehát ha jól értem, a csomag magát a forrást jelenti, ami automatán konfigurálódik, és fordul le a célgépen, a függőségeket is figyelembe véve?
VMiklos:: Nem, nem egy Gentoo-féle fordításról van szó. Csak arról, hogy fájlformátum szerint ugyazt a tar+gzip párost használjuk, amit a legtöbb projekt a kiadásainak forráskódjának publikálásához használ.
jox.hu: Ez a kedvenc kérdésem, és szerintem minden fejlesztő rémálma. Milyen csomagok találhatók -nagyjából - a rendszeren? Grafikus felület, Office, stb. Csak úgy a lényeget kiemelve…
VMiklos: Jelenleg majdnem 900 program érhető el: a legtöbb ablakkezelő (KDE, GNOME, Xfce) irodai csomagként az OpenOffice.org, KOffice, levelezőből is a legtöbb (Thunderbird, KMail, Mutt, Pine), böngészőkből szintén széles a választék (Firefox, Mozilla, Konqueror, Dillo, Elinks). Emellett kiemelném, hogy a Frugalware szervernek is jól használható, tehát az ehhez szükséges programok (Samba, Postfix, Apache, stb.) is elérhetőek csomagból.
jox.hu: Az oldalatokon láttam kívánságlistát, ahol még nem létező csomagok elkészítését lehet kérni. Milyen gyorsan szoktátok teljesíteni az ilyen kívánságokat? Egyáltalán sok általános programnak hiányzik a frugalos megfelelője, vagy a nagyja már megvan?
VMiklos: Ha megnézzük a Free Software Directory-t (directory.fsf.org) akkor ott majdnem 4000 csomagot találunk. Ha most nagyon durván becsülünk, akkor mondhatjuk azt, hogy ezeknek a programoknak a negyedét szállítjuk, ami egy Gentoohoz képest kevés, egy Slackware-hez, vagy UHU-hoz képest viszont azt hiszem elég sok.
jox.hu: Mennyire követitek a már kiadott változatoknál a programok "fejlődését"? Például elérhető volt-e például a KDE 3.4 az előző kiadáshoz is? Ezzel kapcsolatban mik az irányelveitek?
VMiklos: Próbálunk maximálisan naprakészek lenni, persze néha ez gondot okoz: vannak olyan projektek, akiknek a stabil kiadását nem lehet stabilnak tekinteni, és sok munka marad a disztribútoroknak. Igen, a -current ágban a kiadás után 3 nappal már elérhető volt a KDE 3.4, ez is jól mutatja, hogy a KDE fejlesztők nagyon jó munkát végeznek. Az irányelv az, hogy a stabil verziókból frissek vagyunk, viszont fejlesztői kiadásokkal nem foglalkozunk: a példánál maradva a KDE 3.4 beta2 soha nem volt elérhető fpm-ek formájában. Persze ennek sincs elvi akadálya, de vannak fontosabb céljaink is.
jox.hu: És hova tovább? Milyen terveitek vannak a továbbiakban?
VMiklos: Az utóbbi időben (elmúlt 2 hónap) a stabilizációval foglalkoztunk, nagy újítások már nem voltak. Most, a stabil kiadás után újra nagy változások lesznek, hogy csak példákat említsek: portolás más archiktúrára, live-cd készítése, nagyobb szoftver-frissítések mint például a GCC 4.0, és még sorolhatnám. Jelenleg ugye három magyar fejlesztésű disztribúció van: az UHU-Linux, a blackPanther OS, és a Frugalware Linux. Az első kettő kizárólag magyaroknak készült, míg nálunk a project nemzetközi, erős nyelvi támogatással: például a telepítő elején kiválasztva a "Hungarian/Magyar"-t már (nagyrészt) magyarul beszél hozzánk a telepítő.
jox.hu: A telepítő mondjuk igen sok rendszerben ismeri a magyar nyelvet (ez még a Debian Sarge-ra is igaz), és ez el is várható szerintem egy magyar disztrótól. Számomra sokkal érdekesebben hangzik a dolog másik fele: nemzetközi project? Kiléptetetek kicsiny hazánk területéről? Ez ugyanis másik disztribúcióról nem mondható el.
VMiklos: Igen :-) Ha egy projektnek nem az ad egyedi státuszt, hogy valamely nemzetnek készül (pl. az UHU-Linux bármilyen jó lesz, nem valószínű, hogy külföldiek használni fogják), akkor idővel biztosan nemzetközi lesz. Rengeteg példát mondhatnék, például az Avifile (eredetileg francia) vagy az MPlayer, aminek mára már nincs is magyar fejlesztője.
jox.hu: A fejlesztői gárda is nemzetközi? A kemény magról mondtad, és a többiek?
VMiklos: A core team magyar, bár elvileg ennek sem lenne akadálya. Viszont a contributorok között lassan több a külföldi mint a magyar, a világ minden tájáról: Rio de Janeiro, New York, Kína, Németország, stb.
jox.hu: Hogyan látod a Linux jelenét és jövőjét? Jelenleg egyre többen használják, azonban még mindig nagy hiányosságokat, lemaradásokat kell bepótolnia. Miként vélekedsz róla, mint fejlesztő?
VMiklos: Egy szoftver sosincs kész, sose tökéletes. Viszont van egy szint, amikor karbantartási időszakba lép a projekt, például egy program, aminek az a feladata, hogy letöltse a leveleinket egy POP3-as szerverről, nem nagyon van hova fejlődnie már. Úgy gondolom, hogy szerencsére bőven van még hova fejlődni, de ha néha lankad a lelkesedés, nem árt hátranézni, és látni, milyen nagyszerű dolgok születtek már eddig is.
Végszóként íme a project honlapja: www.frugalware.org, ahonnan le is tölthető a rendszer.
Hardver
Ma jelent meg a Frugalware Linux, egy magyar fejlesztésű disztribúció stabil kiadása. Nosza rajta, gyorsan elkaptuk a project fejét Vajna Miklóst, és megkérdeztük egy interjú keretében mit is kell tudni a Frugalról, miként vélekedik a Linux jövőjéről, és hogy miért tudunk (hallunk) olyan keveset erről a disztribúcióról.
