A Nagy Linux felvilágosító cikk

Sajnos sokak számára ez az öt betű még mindig a teljes homály tárgyát képezi, ezért szükségesnek láttunk egy nagy megmagyarázó cikket összeállítani. Közérthető kérdés-válasz formában végigmentünk a tényeken és a tévhiteken, hogy egyszer s mindenkorra tisztába tegyük a dolgot. Ajánlott olvasmány. Mindenkinek.

Előre közölném, hogy a cikk jó része tény, a másik része viszont a szerző saját véleménye, és mint ilyen, szubjektív (viszont több év tapasztalata támasztja alá). Magáról a témáról rengeteg könyvet írtak, így sok újdonság már itt sem hangozhat el, viszont a lényeg és a fontosabb pontok mindenképpen kifejtésre és összefoglalásra kerülnek.

Mi is az a Linux?

Egyre többet hallani róla, ami nem is csoda, hiszen rengetegen használják ezt a GNU/GPL licensz alá tartozó nyílt forráskódú operációs rendszert. Nem írnám le a történetét, akit érdekel az számtalan helyen megtalálhatja az Interneten. (Például itt.)
A nyílt forráskód lényege, hogy nem csak a programok terjeszthetők legálisan, hanem a kódjuk is, lehetővé téve ezzel azt, hogy akárki belejavítson, fejlessze azt, vagy kijavítsa a benne található hibákat. Esetleg ha hiányol valamit, írjon egy új programot, ezt megossza másokkal, akik látnak benne fantáziát, hogy továbbfejlesszék. A mai erősen pénz-központú világban elsőre ez talán furcsán hangzik, hiszen megszoktuk már a Microsoft cég (mint jelenleg a számítástechnikában monopolhelyzetben levő szoftver-óriásvállalat) üzletpolitikáját: ha valamire szükséged van, vedd meg.

Sajnos jelenleg igen elterjedt a szoftverlopás, a legtöbben nem is érzik annak súlyát, hogy gépükön gyakran fél millió forint értékben találhatóak illegális szoftverek, ez azonban hosszútávon tarthatatlan helyzet, és idő kérdése, hogy tényleges intézkedések is történjenek ennek megváltoztatására.

A Linux alternatívát jelent a helyzettel szemben, hisz a programok ingyenesen letölthetők, szabadon másolhatók és terjeszthetők. (Természetesen Windows alatt is lehet legális és ingyenes programokat használni, sőt nyílt forráskódúakat is, hisz ki gátolna meg akárkit, hogy a nyílt forráskódú programokat ne ott használja, ahol akarja, viszont a tények azt mutatják, hogy ez távolról sincs így.)



Milyen érvek szólnak a Linux mellett?

Természetesen nem csak ez az egy érv szól amellett, hogy Linuxot használjon valaki. Jelenleg az informatikai problémák közt vezető helyen vannak a különböző vírusok, férgek, trójai programok stb. által okozott károk, és ezek ellen a védekezés jelentős energiákat emészt fel.

Arról viszont furcsa módon senki nem beszél, hogy ezek a problémák a most használt operációs rendszerek közül egyedül a Windowsoknak okoznak problémát.

Linux alatt nincsenek vírusok. Illetve ez így nem igaz: akadnak olyan programok, amik a rendszer gyenge pontjait kihasználva megsebezhetik azt, de még ha valami módon be is kerülnek a gépre, ott egészen addig nem csinálnak semmit, amíg a felhasználó erre utasítást nem ad. Ha ez megtörténik, még mindig valószínűleg nem történik semmi, hiszen Linux alatt az átlagos felhasználónak nincs joga pl. rendszerfájlokat módosítani. (Természetesen ha rendszergazdaként futtatunk valamit, az egy más helyzet.) Mindenesetre tény: idáig csak néhány vírus íródott Linux alá, de ezeket is gyorsan elkapták, és a hibát amit kihasználtak a rendszerben megszüntették. (Tehát nem a vírust kapták el, hanem a hibát szüntették meg!)

Biztonságos-e a Linux?

Mint minden Internetre felcsatlakozott gép, a Linuxos gép is ki van téve annak, hogy feltörik. Ez nem lehetetlen, de sokkal nehezebb, mint Windowsos társainál. Az ok rettenetesen egyszerű, és a szabad forráskódban (is) gyökerezik: ha valaki talál egy hibát, az a hiba két napon belül megszűnik (tisztelet a kivételnek). Nem félévente, évente jönnek ki hibajavító csomagok, hanem napi szinten végezhet a felhasználó biztonsági frissítést gépén. Így, ha valaki talál egy kiskaput, egyáltalán nem biztos, hogy holnap ugyanott be tud jönni.

A fontos apróság még, hogy a Linux, rendszer szinten fel van szerelve tűzfallal: a kernelbe (rendszermagba) integráltak olyan eszközt, ami Windows alatt a tűzfalnak felel meg. Ennek beállítása azonban a felhasználó feladata, tehát csak akkor nyújt védelmet, ha a felhasználó ügyel rá. (Ez persze nem csak a Linuxra igaz, hiszen a felhasználó figyelmetlenségét és hozzá nem értését mindig ki lehet használni.)

Mennyire stabil, megbízható?

Ismét a nyílt forráskód előnyeit szeretném kihangsúlyozni. A folyamatos fejlesztés eredménye, hogy a Linuxok gyakorlatilag nem fagynak le. Olyan van, hogy egy-egy alkalmazás lemerevedik, de olyannal, hogy maga a rendszer használhatatlanra fagyott volna, összesen egyszer találkoztam.

Miért nem használ mindenki Linuxot?

Ez a kérdés bizonyára mindenkiben felmerült ennyi pozitívum olvasata után. Nos, ennek több oka is van. Először is leszögezném, hogy a terjedés üteme jelentősen felgyorsult, az hogy ez jó-e vagy sem, még nem dőlt el. Legelső probléma a Linux-szal, hogy nem arra találták ki, hogy ügyetlen, a számítástechnikához nem értő felhasználók használják, karbantartsák, nyúzzák.

Új korában is szerver jellegű operációs rendszer volt, most is az, akárhogy is igyekeznek változtatni ezen. Ez nem azt jelenti, hogy otthoni használatra nem lenne tökéletes, hanem azt, hogy aki használni szeretné, az alapszinten el kell, hogy mélyedjen benne, hogy mi hogyan működik. Linuxon nem lehet csak úgy kattintgatva telepíteni programokat. Ha valamilyen eszközünk nem működik, akkor (általában) nem segít, hogy letöltök valami csili-vili programot, az megcsinálja majd helyettem, én meg nézek mint a moziban. (A Linux használatához nem árt elsajátítani egy szemléletet, amiről később szót ejtek még.) Természetesen ezt a problémát a Linuxot fejlesztők is átlátták, így elterjedtek olyan beállításvarázslók, amelyekkel az élet egyszerűbb, amúgy is minek kelljen konfigurációs fájlokban matatni ahhoz, hogy menjen a hangkártya? Gond akkor van, ha valami nem megy, bár már a beállításvarázslóval mindent megtettünk, amit lehet. Ekkor sajnos szakértelem kell, ami megszerzésének gátja az eddig használt beállításvarázsló.

Másik jelentős probléma az informatikai oktatásban rejlik. Amíg mindenhol Windowst tanítanak, addig nehéz meggyőzni az embereket, hogy más is van a világon. Szerencsére ez is változik, bár szintén gátja, hogy jelenleg elég kevés Linuxban tényleg otthon levő tanár tanít informatikát kis hazánkban.

Problémát okoz még sok Linuxos hozzáállása is, akik olyan fanatikus hévvel állnak neki terjeszteni, téríteni, hogy ezzel elriasztják a leendő felhasználót. Vagy ha mégsem sikerül (az elriasztás), akkor a szerencsétlen felhasznló akkor futamodik meg, mikor belefut az első problémába, amivel hirtelen nem tud mit kezdeni, hisz neki senki nem szólt eddig, hogy lehetnek problémák, idáig mindenki csak az előnyeit hangsúlyozta a Linuxnak.

Kik használnak Linuxot?

A Linux használata egyfajta felébredés, kicsit olyan Mátrixos a dolog. Rájössz arra, hogy van alternatíva és onnan már nincs visszaút. Mindannyian így fertőződtünk meg, és mindenki szabad akaratából választotta. A paletta rendkívül széles, a tíz évestől a 65 évesig, fiúk-lányok, elborult informatikusok, titkárnők, egyetemisták, segédmunkások. Szóval mindenki, akinek megtetszett. Szót ejtenék még arról is, hogy a Linuxot használók általában segítőkész emberek, amennyiben a megfelelő módon szólnak hozzájuk tényleg barátságosan segítenek. (A megfelelő mód olyan szabályok betartását jelenti, amik egyébként mindenki számára egyértelműek, pl. ne rabold mások idejét, tegyél meg mindent magadtól a probléma megoldására, pontosan írd le mi is a bajod, ne csak azt, hogy nem működik, stb. stb.)

Mi kell ahhoz, hogy Linuxot használjak?

A dolog emberi oldalára szeretnék elsősorban kitérni. Szükség van a tanulni vágyásra, mert valami egészen mást kell megtanulni. Szükség van rugalmasságra, hogy ne hozzon zavarba minket az, hogy máshogy működik, mint ahogy idáig megszoktuk. Szükség van problémamegoldó készségre, ha valami bajunk van nekünk kell boldogulnunk. Általános igazság, hogy minden probléma megoldása megtalálható a Google segítségével, tehát nem árt, ha annak használatát professzionális szinten elsajátítjuk.

Nem való a Linux azoknak, akik képtelenek önállóan gondolkozni, tanulni a hibáikból, tanulni a másoktól kapott információkból. Nem való azoknak sem, akik ha problémába botlanak feladják, mielőtt tüzetesebben megnéznék mi is a baj.

Mik a Linux hátrányai?

Mert ilyenek is vannak. Sajnos az elmúlt években sokan nem vették komolyan, hogy a Linux el fog terjedni. Emiatt sok szoftver és hardver gyártó cég egyszerűen nem foglalkozott azzal, hogy megfelelő támogatást nyújtson eszközeihez, illetve, hogy programjai Linux alatt is menjenek. Így például vannak olyan USB pendrive-ok, amiket egyszerűen nem tud lekezelni a Linux. Vannak olyan ATI kártyák (pl. a Mobility szériából) amikhez még mindig nincs tisztességes 3D támogatás. Egyes profi programoknak nincs nyílt forráskódú megfelelője, ilyenek például a professzionális több sávos hangrögzítők (Cubase, Cooleditpro). Ezeknél, ha Linuxot használunk sajnos kompromisszumokra kényszerülünk. A Windowsos játékok egy részéről is le kell mondanunk Linux alatt. (Igaz, vannak emulátorok, amikkel néhány program futtatása, köztük nagyon sok játéké is megoldható, ráadásul ezen emulátorok is igen szépen fejlődnek, illetve igen sok játéknak már készül a Linuxos változata is.)

Végszó

Még egy nagyon fontos dolgot így a végére: senki nincs rákényszerítve a Linux használatára (akinek van pénze megvásárolni fizetős operációs rendszereket), de mindenki fájdalommentesen kipróbálhatja, ettől kevesebb nem lesz. Ha van 2 vagy több GB szabad helye a merevlemezen, és géptől függően 10 perce-1 órája, akkor bárki nyugodtan feltelepítheti. Ha nincs, akkor is tehet próbát úgynevezett LIVE CD-kkel. Ezek olyan boot-képes Linux CD-k, amik merevlemez nélkül is képesek teljes értékű operációs rendszerként futni, telepítés nélkül. (Erről még lesz szó később.) Aki kedvet kapott hozzá, ne habozzon, töltsön le egyet, és próbálja ki.

Kérdésekre, véleményekre, sőt gyakorlati kérdésekre pedig szívesen válaszolunk a fórumban.

Hozzászólások Johnny Bowden - 2006. május 02. 15:22 - válasz erre Létezik -e a windows alatt futó félprofi/profi hangrögzítő-keverő programokhoz hasonló tudású Linuxos verzió? Herry - 2007. február 27. 17:11 - válasz erre Hello! Hát sokat tudtam meg most a Linuxról, de a fősuliban állandóan kell Microsoft Office és ez sem futna a Linuxon?!Viszont az a kérdésem, hogy kompatibilis a Linuxban Microsoft Office szöveges fájl?Betudná-e olvasni? zhali - 2007. március 31. 12:34 - válasz erre Linux alatt van az ingyenes OpenOfficeOrg nevű program, ami képes olvasni és írni a MS Office fájlokat, több-kevesebb sikerrel, mivel azok zárt kódúak. Tapasztalat szerint a nem túl bonyolult, csicsás, stb. Word fájlokat olvassa. Bár szerintem érdemes az .rtf formátumot használi. Új hozzászólás írása Tölts ki minden mezőt! E-mail címed nem jelenik meg az oldalon és nem adjuk ki harmadik fél számára. A webcímek automatikusan linkké konvertálódnak! Név: E-mail cím: Hozzászólás: 5 + 4 =   (Írd be a két szám összegét, hogy biztosan tudjuk, nem robot vagy!)   Hozzászólás elküldése A vélhetően nem valós e-mail címmel érkező hozzászólásokat előfordulhat, hogy töröljük. Egyes felhasználóknak saját képük is van a nevük előtt, ők Gravatart használnak. Ha nem tudod mi ez, de te is szeretnél, itt olvashatsz róla.