Nagyi lemegy a bótba tejért papusnak, übergáz van három baszkival, buddhista hullák tanulnak a fehér tanítótól, karbonszálas kanapé avagy együnk lazacot borban, a Szívpárosító Főosztály munkatársai, gyóntatószék moderálási szabályokkal, no meg a bunkó autósok. Magyar blogkörkép a jox.hu-n.
Egy kis blogtörténet
Az első blog megjelenése az 1997-es esztendő végére tehető, és Tim Berners-Lee nevéhez kötik a blogtörténészek a műfaj kitalálását. "A honi blogoszféra alapjait bizonyos Angelday (természetesen ez csak az illető Internetes felhasználói neve) fektette le, sok későbbi blogger az ő piszlicsáré történeteit olvasgatva kapott kedvet a naplóíráshoz. Angelday e "történelmi" tettével előrevetítette a valóságshow-k népszerűségét. A netes naplóböngészőknek és a televíziós kukkolóknak ugyanis nagyrészt azonosak a motivációik. A társadalomtudósok évtizedekkel ezelőtt diagnosztizálták, hogy a modern ipari társadalmakban aggasztó elmagányosodás figyelhető meg. A személyes kapcsolatok helyett sokan a tömegmédiumokban keresik és találják meg azokat az élményeket, amelyek miatt az embert méltán nevezzük - és ez ma már valódi ellentmondás - társas lénynek. Mások életének, konfliktusainak kifürkészése szolgáltatja az elmagányosodott ember élményanyagát. Tehát a valóságshow-k és a webnaplók elemzése nem lehet teljes anélkül, hogy ne beszélnénk azokról a súlyos problémákról, amelyek ma az Egyesült Államok és Nyugat-Európa társadalmai mellett Magyarország népességét is jellemzik - vélik a pszichiáterek. Az érvelés már csak azért is elfogadhatónak tűnik, mivel az internetkultúrával foglalkozó újságíróknak, köztük Alex Beamának, a Boston Globe munkatársának is az a véleménye, hogy a webnaplók általában semmiféle fontos információt nem tartalmaznak, a blogoszféra az öndicséret vég nélküli megnyilvánulása. Ebben a műfajban egyetlen gondolat sem marad publikálatlanul, mint ahogy egyetlen bloggertestvér sem nélkülözi a méltatást, legyen bármilyen haszontalan is a tevékenysége" - írta a Magyar Nemzet 2003. februárjában.
Blogmotorok
A blogozást kiszolgáló tartalomkezelő rendszerek közül nemzetközi viszonylatban legnépszerűbb a Google-csoporthoz tartozó www.blogspot.com. Hazánkban az index.hu szárnya alatt fut a legkedveltebb ingyenes blogrendszer, a freeblog.hu. Nem maradt ki a témából a tv2 sem: blog.tv2.hu.
A blogozásra többféle lehetőség adatik: egyéni szerkesztésű blog, közösen írjuk és zárt, magán napló formájában íródott bejegyzések. Az előre telepített sablondizájnokon (lásd alábbi képünket) kívül természetesen saját html-kódok is elhelyezhetőek az egyedi küllem kialakítása végett.
A népszerű, nagy felhasználói számmal rendelkező blogrendszerek fejlett szerkesztői felülettel rendelkeznek, így minden nehezség nélkül helyezhetőek el linkek, képek és dokumentumok az írásokban. Talán azért lett ilyen népszerű a blogozás, mivel nem kell bajlódni a html-kódolással, majd a kiszolgálóra való feltöltéssel. A freeblog.hu-nál beállíthatjuk, hogy blogunk utolsó bejegyzésének címe (RSS) megjelenjen-e a főlapon. Hasznos opció továbbá a saját honlapon történő blogozás lehetősége, így a rendszer az adminban elkészített (megformázott) fájlokat - néhány egyszerű beállítás után - FTP-protokollon keresztül feltölti saját honlapunkra, megszabadulván az aldoménes (akármi.freeblog.hu) megjelenéstől.
Radio.blog
A legújabb őrület a radio.blog, vagy nevezhetjük zeneblognak is. Az ingyenes radio.blog 2.2-es program segítségével zenelejátszó felületet tudunk honlapunkon (vagy blogunkban) elhelyezni és bekerülünk a radioblogclub.com adatbázisába, így például a portál keresőmotorja listázni fogja radio.blogunkat, lásd az Enigma szó keresési eredményét. A pofás kis játszóba még Crossfadert (automatikus keverőt) is elhelyeztek megalkotói. A radio.blog 2.2-es ingyenes alkalmazás letölthető innen.
Blogszemlénk
Nos, térjünk a tárgyra, jobban mondva a bloggerekre és merüljünk el világukban. Az alábbiakban megmutatjuk mennyire is színes a magyar bloggerek kínálata.
Webnagyi
Kezdjük mindjárt a nevében (?) legidőssebb magyar bloggerrel, webnagyival. Nagymamáktól megszokott hangulat fogad blogjának olvasásakor, így megtudhatjuk tőle, hogy "ma alig mozdultam ki, csak felmentem Martgithoz a kis közértünkbe./ az utca végén/ Vásároltam ezt-azt. Hoztam tejet, papusnak (páromnak) holnapra tízórainak valót, meg gyümölcslevet a vacsihoz, rendes leves helyett. Megjegyzem, szerintem ez is van olyan jó, mintha mondjuk valamilyen más levest csinálok, Különben a vacsi krumplistésza lesz".
Idáig tényleg nagyis az összkép, főleg a krumplistésztával, azonban kicsit lejebb már azért fiatalodik a helyzet: "...meg a számítógépemet bűvöltem. Kiírtam lemezekre egy csomó dolgot, ha vinyó csere lesz, meg legyenek a számomra fontos dolgok, úgy mint a net-rol levadászott képek, és programok, az egy az egyben letöltött weblapok (HTTTrack-kal). (stb)". Kiderül, hogy webnagyi a végén még hackerkedik is... :)
A valóság nyomában
Nos, folytassuk egy keményebb blogerrel, Virtuális Riporterrel, aki igen kritikus véleménnyel van a blogozásról, no meg a mások élete utáni kíváncsiskodás is igen szabad szájat adott neki:
méghogy a blog kitárulkozás, ugyan már, f...szomba az egésszel-
gyöngéden kitárom neked pinkódom szeméremajkait, mámorosan füledbe susogom, hogy minden létező cucchoz ugyanaz a jelszavam, mégpedig az a gyönyörű mágyár szó, hogy processzor, valamint az anyám neve is béla, na ez kitárulkozás bzmg.
Ó cicuska, bugyellárisodba siklik mobilom, és aztán orrod alá nyomok egy pukkódot, jeez.
f..szom. mit kell ennyit maszturbálni a blogolásról, valaki vagy irkál, vagy nem.
ki a lószaftot érdekel..?
Az ember vagy mick jagger, vagy winston smith, előbbi esetben hatalmas, utóbbiban bezipzározott a pofája. ennyi.
egy utolsó slukk a határon, simple fact, and i walked right through the door, just like that.
játszol-e hangszeren? kungfuzol-e? tudod-e, hogy nincs olyan szó a magyarban, ami a zov-szótaggal kezdődik? lógtál-e már ujjbegyekkel kapaszkodva csupán, öt emeletnyi magasban? olvastad-e már többször egymás után a karamazovokat? vágtál-e már szájon nőt? kérted-e már egy tökrészeg késes cigány lányát feleségül?
nem?
nem tudod mi az élet.
blogolni kell, mindhalálig! vörösborral!
én még sosem köptem pofán camillót, sosem emeltem tonnás tölgyfa asztalt dühből föl, sose vinnyogtam, hogy ha ez semmi, akkor a csillagok, a nap és a teremtés is, minden minden semmi.
én nem tudom mi az élet. a színpadon legalábbis.
a többivel képben vagyok. még egy slukk a határon, aztán morfiumos hangzavarban elslattyogok tanulni, ügyesen nem lépve rá egyik madártetemre sem, amelyeket vilmoska ejtett.
egy kis madárkoponya reccsenése jelentősen megzavarná híres lelki nyugalmamat, azt hiszem.
buena, buena..
Siket a kisfiam
Komolyabb, kedvesebb és meghatóbb blog-téma következik: B, a siket kisfiú életének naprakész története, amit szülei naplóznak a siket-a-kisfiam.freeblog.hu címen. Kicsi B örökletes siketségben szenved. Nem szeretnék idézni a család blogjából, inkább olvasóinkra hagyom a fenti link meglátogatását. Kékszemű kicsi B-nek mielőbbi gyógyulást kíván a jox.hu szerkesztősége!
Csillagporos végtelen
Kellemes, nyugtató ezoterikus muzsika szólal meg egy kétgyermekes családanya, Lissza Csillagporos Végtelen nevű blogján. A blog amolyan idézet-napló, telis-tele az élet rejtelmeit boncolgató bölcselkedésekkel.
"Először vagy másfél éve hallottam vagy olvastam magáról a blogról, mint netes naplóról. Első hallásra azt a részét találtam leginkább érdekesnek, hogy mások is elolvashatják, persze úgy, hogy a blogíró anonim marad. Aztán sok év után újra lehetőségem lett netezni. Észrevettem, hogy hiába beszélgetek nap mint nap az emberekkel a közkedvelt fórumon, valahogy mindig maradt bennem mondanivaló. Eszembe ötlött, hogy nekem is lehetne blogom. Ráakadtam a freeblogra, és beregiztem. Innen indult a blog-mániám.
Számomra a blogozás lehetőséget ad arra, hogy kiírjam magamból a dolgokat, amiket máshol nem írhatok le, nem mondhatok el. A blogba meg bepötyögöm, aztán aki akarja, elolvassa. Ha valami foglalkoztat, ha valami érdekes történt az életemben, leírom. Ha valami szépet, kedveset, legyen az kép, vers, írás, találok a neten vagy akár hol, lesz belőle egy bejegyzés. Szóval, kiélem az exhibicionizmusra való hajlamomat. Bár becenév alatt futok a blogon, de üzenőfallal, e-mailezési lehetőséggel és comment-box-szal tartom a kapcsolatot az olvasóimmal. Most már nem csak magamnak írok, pedig eleinte úgy készültek az első bejegyzések, igaz, azzal a tudattal, hogy valaki úgy is el fogja olvasni" - vélekedett Lissza a blogozásról.
A pedofil papbácsi és a kisjézus
Élt egyszer egy szerzetes, akinek képzeletbeli élete a keresztény, a zsidó és a buddhista halottak világa, s bizony rendkívül büdös vala ott. Pedopap nevű blogger világegyeteme és lelki világa az antivallásosság jegyében mutatkozik meg, ugyanakkor mély spirituális töltetű blogsorozatának jónéhány része. Nem áll távol tőle a perverz álomvilág, így írói vénája a kettősséget mutatja, de mégis az egységet keresi a szélsőségekben. Választékosan, bő szókinccsel szövögeti mondandóját egy immáron negyven részesre duzzadt történetben. Pedopap egyik buddhista okítását idézzük, a negyvenedik részt:
Az utolsó reggel a buddhista halottak hallgatták tanításait arcukon szelíd mosollyal, s ő így tanította őket.
Ti arról beszéltek, hogy a férfi és a nő olvad egymásba az ölelésben, s válik magává az öleléssé. Hogy a kézműves és az agyag alakul eggyé a formában, s hogy a harcos maga lesz a kard suhanása. De nem veszitek észre, hogy az, ami összeolvad, mindig is kettő. Hogy az ősi kettősség jelenik meg bennük, s ha a férfi és a nő, a kézműves és az agyag, a harcos és a kard össze is olvad, ezzel maga a kettősség nem tűnik el, hanem csak más formában jelenik meg újra a létezők további játékában. Ti azt mondjátok magatokról, hogy csak szemlélitek ezt a játékot, de mégis ti vagytok azok, akik magatokban hordozzátok ezt a kettősséget, hiszen, ha az nem lenne ott bennetek, akkor ti se vennétek észre a világban. De ti észreveszitek és szemlélitek újra és újra a dolgok folyásában, s ezzel tartjátok fenn az örök játékot. Egységről beszéltek, de csak a kettősségen keresztül tudjátok megmutatni azt. Nem tudjátok, hogy az igazi tanítás már nem tanít, az igazi tudás már nem tud semmiről, s az igazi megszabadulás már nem törődik a megszabadulással.
A buddhista halottak pedig azt mondták, hogy milyen jól beszél ez a fehér tanító, hiszen ezt tanítják ők is. És elégedetten szedelődzködtek fel még időben, hogy azért mégse a vajdán kelljen gyakorolniuk az üresség felismerésének a gyakorlatait, s mentek sietve, hogy tovább forgassák a lét kerekét a megszabadulás mantráit mormolva.
Ő pedig így tanította a halottakat, s a halottak pedig, ezek a fehér leples, tizenkét éves, muszlim kislányok, a csábító talpacskáikkal, figyelmesen hallgatták őt. S mikor elérkezett a melléknapok felkeltének az órája, s tudták, hogy a vajda oson az ablakaik alatt, akkor vad tekintetű, fekete kamaszokká változtak, s ugrottak kemény kötésű talpaikra, s vették birtokukba lármásan a feketék blokkjait. Ők nem féltek a vajdától, nem is törődtek vele, s csak azért, hogy bosszantsák, csakis a xiu-xiu bokrok tövébe jártak szarni, oda, ahova a vajda a törzs lélekköveit rejtette a fehérek elől az ősök törvénye szerint, s most takaríthatta el átkozódva napról-napra az ő szarukat. És rendkívül büdös vala ott.
Bunkó autósok
"Idefényképezek bunkó autósokat, had lássa mindenki, hogy parkolnak, hogy tolakodnak, meg miket nem szégyelnek csinálni" - olvasható a Bunkó autósok blogban. Bloggerünk igen be van rágva a hazai vezetési kultúrára, amit meg is tudok érteni.
Gyóntató
"Ne rinyáljatok annyit. Tudom, hogy legtöbben mit éreztek. Én is reménytelenül szerelmes vagyok, de ez nem tör le. Annyi fontos dolog van még az életben. Figyeljetek! Szerintem csak azért vagytok így elkenődve, mert unatkoztok. Foglaljátok le magatokat valamivel. Ja és még valami. Azért a hétköznapokon ne panaszkodjatok ennyit. Gondoljatok csak bele, ki járna egy olyan emberrel, aki állandóan csak sír valaki után" - osztja a lelki tanácsokat gyóntató a gyontato.freeblog.hu címen. A blog gazdája űrlapos felülettel fogadja a "vallomásokat".
Pillangó élete
Végül nézzük meg miképpen él egy pillangó: "itt az idő. A fotóssrácra lecsapok. Beindulok. Őt akarom. Szeretkezni fogunk, ő meg én. Már most pénteken felhívtam, hogy kérjek egy randit tőle... Lassan, nagyon lassan húzta le a törülközőt rólam, és zavar nélkül nézte melleimet. Kezére locsolt a masszázsolajból és először a dekoltázsomon kente szét. Behunytam a szemem.. és vártam a folytatást. Még a nyakamnál és a vállaimnál és karjaimnál időzött de én már vártam mikor érinti meg mellemet. És sorra kerültek azok is, egyszerre mind a kettő. Határozottan nyúlt hozzám ott is, de sokkal gyengédebben... Nem okozott fájdalmat, de simogatásnak nem mondhatom. Mbimbóim gyorsan ágaskodni kezdtek. Észrevette ő is, de nem reagált rá. Én sem. Alaposan elidőzött a melleimnél is. Amikor a hasamhoz ért, már izzott bennem a vágy. Szerettem volna végre ha hozzámérne ott is, benyúlna a bugyimba és lassan, nagyon lassan felizgatna simogatásával.... Ja, hogy be is kéne linkezni Pillangócskát... ;)
A blog élete, értelme...
Cikkünk talán valamelyest növeli a blogozási kedvet, mivel ez egyes kutatások szerint a hazai nettársadalom mintegy 2 százaléka foglalkozik blogírással, übereli a frankót életéről. És kérdés: vajon magánéletünk mennyire tartozik a nyilvánosságra? Hiszen személytelenül táródnak fel életünk olyan pillanatai, amelyek igenis személyesek. Várjuk a blogozók véleményét blog-fórumunkban.
Törteli Gabriella - 2008. április 29. 20:51 - válasz erre
Bő egy hónapja írom a blogomat, és baromi jól esik. Mintha pont a legfontosabb dolgokat kellett volna eddig elhallgatnom, és végre elmondhatom. Hiszek benne, hogy megtalálja, akire tartozik. Nem zavar, hogy "virtuális", talán azért, mert az üres, semmitmondó hétköznapi kommunikáció semmivel nem tartalmasabb. Mégcsak nem is meggyőzően valóságosabb. Így hát itt nincs hiányérzetem, csak pluszok. Ha beírod a keresőbe, hogy a puding próbája, lehet, hogy megtalálsz. Üdv!
A cikk első része nagyrészt hülyeség, attól, hogy valaki blogol, vagy virtuális naplót olvas, nem biztos, hogy antiszociális, magába forduló ember. Könyörgöm, gondolkozzunk már...
Maguknak a blogoknak a 99,99% semmit sem ér, senki sem olvassa. Legalább olyan ember nyitna blogot, aki ért is az íráshoz. A magam részéről a legszánalmasabbnak a folyamatosan észt osztó, a világot a blogjában megváltani akaró "egyedeket" tartom. Van még hova fejlődni, arról nem is beszélve, hogy az emberek mennyi idióta témára kaphatók mostanában, a roppant ritka értelmes dolgok felett szívfájadalom nélkül elsiklanak, mert észre sem veszik.
Hardver
Nagyi lemegy a bótba tejért papusnak, übergáz van három baszkival, buddhista hullák tanulnak a fehér tanítótól, karbonszálas kanapé avagy együnk lazacot borban, a Szívpárosító Főosztály munkatársai, gyóntatószék moderálási szabályokkal, no meg a bunkó autósok. Magyar blogkörkép a jox.hu-n.
A legújabb őrület a radio.blog, vagy nevezhetjük zeneblognak is. Az ingyenes radio.blog 2.2-es program segítségével zenelejátszó felületet tudunk honlapunkon (vagy blogunkban) elhelyezni és bekerülünk a radioblogclub.com adatbázisába, így például a portál keresőmotorja listázni fogja radio.blogunkat, lásd az Enigma szó keresési 
"Ne rinyáljatok annyit. Tudom, hogy legtöbben mit éreztek. Én is reménytelenül szerelmes vagyok, de ez nem tör le. Annyi fontos dolog van még az életben. Figyeljetek! Szerintem csak azért vagytok így elkenődve, mert unatkoztok. Foglaljátok le magatokat valamivel. Ja és még valami. Azért a hétköznapokon ne panaszkodjatok ennyit. Gondoljatok csak bele, ki járna egy olyan emberrel, aki állandóan csak sír valaki után" - osztja a lelki tanácsokat gyóntató a 
Törteli Gabriella - 2008. április 29. 20:51 - 
Meiklokje - 2008. június 03. 07:47 - 
makrancos - 2009. február 15. 08:10 - 
Szinti - 2009. június 23. 19:25 - 
Csilla - 2009. december 26. 13:31 - 
lancelotbéka - 2010. január 30. 02:31 - 
JxrebFitvKNvwpxd - 2011. május 24. 19:54 - 
KCxzLGBxrLYLFXHRd - 2011. május 25. 06:06 - 
hDDQMRipqCuzWBkDlRb - 2011. május 25. 12:39 - 
OJgBAgXsfGUqSIjZWCA - 2011. május 25. 13:43 - 
NkpnkNLINcXWxLPwL - 2011. május 25. 18:45 - 
zquTRdbHSdwhGlvMwXI - 2011. május 26. 18:03 - 
